„Bűn volt feledtetni és bűn lenne feledni…”

2015.02.25. 13:04
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. február 25. (szerda)
Megemlékezés a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Galéria 
 
 
 
 
Közös megemlékezést tartott Székesfehérvár és Fejér Megye Önkormányzata a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából. Az ’56-osok terén megrendezett eseményen Bobory Zoltán, Fejér megye díszpolgára, a Vörösmarty Társaság elnöke mondott beszédet. A Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak ünnepi műsorát követően koszorúztak a város és a megye, az ’56-os szervezetek, a pártok, az egyházak, és a rendvédelmi szervek képviselői.


Magyarországon milliók élték meg és szenvedték el a kommunizmus elnyomását. Az egypártrendszerre épülő, a társadalmi egyenlőtlenségeket erőszakosan felszámoló, totális diktatúra ideje alatt százezreket hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba, tartottak megfigyelés alatt, börtönöztek be, illetve telepítettek ki. Az Országgyűlés 2000 júniusában elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. 1947-ben ezen a napon a megszálló hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba vitték a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Kovács Béla nyolc évet töltött börtönben, fogva tartása az önkényuralom jelképévé vált.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja tiszteletére Székesfehérváron a hagyomány szerint ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek meg az ’56-osok terén. A Ciszterci Szent István Gimnázium méltóságteljes irodalmi műsorát követően Bobory Zoltán, Fejér megye díszpolgára, a Vörösmarty Társaság elnöke emlékező beszédében kiemelte, hogy a kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján, körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak. Bűn volt feledtetni és bűn lenne feledni.” Bobory Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjának üzenete és feladata, hogy az emlékezéssel, a lelkek és ezáltal a haza illyési magasságba emelésének folyamatát befejezzük magunkban. „Hogy megteremtődjön a sokat emlegetett belső békénk. Amivel a megbocsátás, a keresztény tanítás szerint lehetséges. A feledés nem. Ha vannak is, akik erre szeretnének minket rábírni. Újból, mint ahogy ezt szerették volna 1919, ’52 - ’53 és 1956 után is elérni. De hát ez nem lehetséges. Van már bennünk annyi erő, hogy megfogadjuk, itt, az ’56-osok terén, ezen a februári napon: igen, a hazánkat, s vele a nemzet történelmi fővárosát a magasba fogjuk emelni.”  - zárta ünnepi köszöntőjét Bobory Zoltán.

Ezt követően dr. Simon László kormánymegbízott, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke együtt helyezték el az emlékezés virágait az ’56-osok terén. Koszorúval és egy-egy szál virággal tisztelegtek a kommunizmus áldozatainak emléke előtt az önkormányzatok képviselői, az ’56-os szervezetek, a pártok, az egyházak és a rendvédelmi szervek képviselői, valamint a fehérváriak.

A megemlékezésen készült fotók letölthetőek a Galériából.


                                                  

fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.