Stabil városi költségvetés, folytatódó körzeti fejlesztések

2015.03.03. 12:23
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. március 3. (kedd) 
Dr. Horváth Miklósné tájékoztatója a vízivárosi tervekről.     Galéria  
 
 
 
 
 
 
Az idei esztendőben is fontos fejlesztések szolgálják a 3. számú választókörzetben élőket. Megkezdődik a Királysoron található Fűtőerőmű kiköltöztetése és a terület rehabilitációja, ami többéves program és jelentős városképi változást hoz majd. Emellett körforgalmat alakítanak ki a Királysor és a Géza utca kereszteződésében. Minderről keddi sajtótájékoztatóján számolt be Víziváros önkormányzati képviselője. Dr. Horváth Miklósné a városi költségvetésről is beszélt, amely stabil működést tesz lehetővé és minden városrész továbbfejlődését biztosítja.

A 2015. évi költségvetést február 13-án hagyta jóvá a Közgyűlés, de már hónapok óta zajlott az előkészítő és konzultációs időszak, amelynek keretében a képviselők megismerhették a bevételi és kiadási oldal soronkénti összegeit, és mód volt arra, hogy elmondják észrevételeiket, módosító javaslataikat. Ebbe a folyamatba Dr. Horváth Miklósné is bekapcsolódott.

Az önkormányzati képviselő elismeréssel szólt Székesfehérvár idei költségvetéséről. Véleménye szerint ez az utóbbi évek legstabilabb költségvetése, amelynek biztonsága három dolognak köszönhető:

1. az elmúlt önkormányzati ciklus felelős gazdálkodásának
2. a kormány adósságkonszolidációjának, amellyel megszabadította a várost 18,5 milliárd tőke és kamattartozástól, valamint
3. a magas bevételnek, azon belül is a közel 10%-kal megnőtt iparűzési adónak.

„E három tényező együttes megvalósulása teszi lehetővé a város és intézményei stabil, optimális működése mellett a megkezdett fejlesztések ütemezett és fenntartható folytatását, valamint a hitelfelvétel nélkül és jelentős tartalékkal bíró gazdálkodást, felkészülve a 2014-2020 közötti uniós ciklus feladataira is.” – mondta el Dr. Horváth Miklósné, majd kiemelte: „Székesfehérvár 2015-ös költségvetésének úgynevezett „kiadási főösszege” soha nem látott magas értékű, közel 41 milliárd forint (egész pontosan 40 milliárd 921 millió forint). Ebből a biztonságos városműködtetés mellett 13 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, ezen belül közel 300 millió forintot a Saára Gyula útfelújítási program folytatására, 1,5 milliárd forintot az Ybl Miklós intézmény-felújítási programra és jelentős, közel 6 milliárd forintos tartalékot is képzett a város általános és céltartalék, valamint fejlesztési tartalék (Saára Gyula-program és Ybl Miklós-program számára) formájában.”

A 3. számú választókörzetet érintő fejlesztésekről is szólt a képviselő keddi sajtótájékoztatóján. „Vízivárosban a Saára Gyula-program keretében megvalósul a biztonságos közlekedést szolgáló – és már régóta tervezett – körforgalom kialakítása a Királysor és a Géza utca kereszteződésében. Kisebb járdajavítási munkákra is sor kerül, valamint a Sarló utca 8-10. szám közötti volt játszótér helyén elkészül egy fitneszpark, a Budai út 90. és a Sarló utca 23. számú épület melletti játszótereket pedig játékokkal bővítik sok más egyéb, a lakosság kérésére történő fejlesztéssel együtt.

Székesfehérvár Területi Operatív Programjában állami, ágazati források és önerő bevonásával szerepel a Királysori Fűtőerőmű kapacitásának kitelepítése és a városrész rehabilitációja. „Ez egy évtizedes elképzelés, több milliárdos, komplex program, amelynek megvalósítása többéves, lépésről-lépésre megvalósítható fejlesztés elindítását jelenti, miután a város nemrég kormányzati segítséggel visszavásárolta a Fűtőerőművet. A program megvalósításának első lépése a Széphő Zrt. beruházásában egy 20 MW-os új kazán beállítása a Bakony utcában, amely a város teljes távfűtési igényének 20-25 százalékát biztosítva, Vízivárosban egy kazán leállításával csökkenti a füstgáz kibocsátást.” – ismertette Dr. Horváth Miklósné.

Az önkormányzati képviselő beszámolt arról, hogy a „Vasútállomásról a Fűtőerőműbe a korábbi fűtőanyag (a pakura) beszállítását szolgáló sínrendszer felszámolása megkezdődött. A Budai úttól a Fűtőerőmű területén belül is megtörtént ez a munka. Az így felszabaduló területek hasznosítására már korábban is voltak tervek, ezek aktualizálására most került sor. A Budai út és a Gőzmalom utca között, valamint a Fűtőerőmű területén belül már igénybe vehető területen összesen kb. 110 parkolóhelyet létesítünk úgy, hogy mellette a Fűtőerőmű területén belül zárt kutyafuttató is létesül. A Gőzmalom utcától a Budai útig terjedő területen parkosítunk és 25 fa elültetésére is sor kerül. A parkolók térköves kivitelezése, és az azzal kapcsolatos előkészítő és kiegészítő munkák engedélyezése több hónapot vesz igénybe, ezért erre várhatóan 2016-ban kerülhet sor. 2015 tavaszán viszont megkezdjük a parkoló helyek kialakítását egyelőre murvás felülettel, a kiegészítő területek parkosítást és a Fűtőerőmű területén a kutyafuttató kialakítását. A Fűtőerőműben elhelyezett 43 db parkolóhoz a Sarló utca 14 felől a jelenlegi betonkerítés egy elemének kiemelésével és Gőzmalom utca felőli kapu irányából lesz bejárás. A kutyafuttató a Sarló utca felől közelíthető majd meg. A parkoló terület közvilágítása szintén beletartozik a kivitelezésbe.”

Víziváros képviselője hangsúlyozta, hogy a városrész rehabilitációja többéves program. Az érintett terület hasznosítása, újjávarázsolása, a meglévő ipari objektumok - így a Gőzmalom és az egykori villanytelep ipari műemléknek beillő, az 1900-as évek elejéről származó épületével, a turbinával, a 105 méteres kéménnyel - további sorsa nemcsak a Vízivárosiakat foglalkoztatja. Éppen ezért várják a fehérváriak észrevételeit, ötleteit, és ahogy minden fejlesztéssel kapcsolatban, ezúttal is számítanak együttgondolkodásukra.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

Fotók: Simon Erika

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.