Számos helyen tartottak megemlékezéseket és koszorúzásokat a nemzeti ünnephez kapcsolódóan. Idén már negyedik alkalommal adtak műsort a Vörösmarty Mihály Általános Iskola Farkasvermi úti Tagintézményének diákjai Szárazréten. A megemlékezést az iskola udvarán Bem József tábornok 2011 márciusában felavatott mellszobra előtt rendezték, ahol koszorút helyezett el Törő Gábor országgyűlési képviselő és Szigli István, a városrész önkormányzati képviselője.
A Halesz parkban a '48-as emlékműnél a Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola diákjai tisztelegtek, míg a Fejér Megyei Önkormányzat képviseletében dr. Kovács Zoltán hivatalvezető, Székesfehérvár Önkormányzata nevében Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke közösen koszorúzott. A Halesz ligetben zajlott a szabadságharc utolsó felkelése, amikor mintegy kétezer fehérvári polgár szállt szembe a császári katonasággal 1849. augusztus 10-én. A császári csapatok fegyverrel a kézben fogták el a fehérvári Gánts Pált, Kutzka Mihályt, Uitz Ignácot, Varga Mihályt, Havelka Ferencet és Hübner Andrást, akik mindannyian városbeli iparosok voltak. Nekik állít emléket a Haleszben a gránitoszlopon álló turulmadár.
A Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai a Jókai utcában, Jubál Károly emléktáblája előtt elevenítették fel a forradalmi eseményeket. Az ünnepi műsorban az iskola 10. évfolyamos tanulói megidézték a márciusi ifjakat, a forradalom helyszíneit, majd megemlékeztek a fehérvári születésű mérnökről, pedagógusról. „Jubál Károly 1848 előtt Bécsben, majd Pesten tanárként dolgozott. A szabadságharc alatt Kossuth Lajos gyermekeinek nevelője volt, a világosi fegyverletétel után a Kossuth család tagjaival együtt került orosz fogságba. Kiszabadulása után a Kossuth családban házitanítóként működött. Gyakran megfordult Kossuth édesanyja és Kossuth Zsuzsanna budai házában, ahol kapcsolatba került olyan hazafiakkal, akik cselekedni akartak az önkényuralom ellen. Rövidesen arra az elhatározásra jutott, hogy ezeket a hazafias erőket egységbe kell fogni, és meg kell kezdeni egy fegyveres felkelés előkészítését. Megkezdte egy szervezet kiépítését, amely a terv szerint egy Pesten működő központi bizottságból és az ország meghatározott részein működő területi vezetőkből állt volna. A létrehozott központi bizottság tagjai csak részben ismertek, a vezető szerep bizonyosan Jubál Károlyé és Kossuth Zsuzsannáé volt.” – hangzott el. A népdalokkal, megzenésített versekkel színesített előadás Petőfi Sándor gondolataival zárult, miszerint „Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon!” Az ünnepi műsort követően koszorút helyezett el Wilmek Tibor, a Fejér Megye Önkormányzat alelnöke és Mészáros Attila alpolgármester.
A Petőfi Mozi előtt a Belvárosi I. István Középiskola diákjai emlékeztek. Az Arany János utcai ház falán található tábla annak állít emléket, hogy Petőfi Sándor vándorszínész korában itt szállt meg társulatával. A márciusi ifjak emléke előtt koszorúzással tisztelgett a Fejér Megyei Önkormányzat nevében dr. Kovács Zoltán hivatalvezető és Székesfehérvár Önkormányzata nevében Mészáros Attila alpolgármester.
A Vasvári Pál Általános Iskola megemlékezése 10 órakor kezdődött a Rónay Jácint emléktáblánál. Nemzeti ünnepünkre készülve nemcsak a fehérvári eseményeket elevenítik fel az iskolai ünnepségek keretében, hanem megemlékeznek azokról az egykori fehérváriakról is, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó alakjai voltak. A diákok verssel és korabeli beszámolók alapján idézték fel a forradalom eszméjének feltámadását, és a hazánk másfél éves szabadságküzdelmének nyitányaként lezajlott márciusi eseményeket. Az egykori hősök előtt fejet hajtva idén a 12 pont közül a sajtószabadságra vonatkozó kéréseket emelték ki műsorukban a vasvárisok. Ezt követően Laczkó Gábor igazgató emlékezett meg Rónay Jácintról, akinek szülőházát emléktábla jelzi az Ady Endre utcában. A szerzetes-tanár 1814-ben városunkban látta meg a napvilágot, csatlakozva az 1848-as forradalomhoz a győri nemzetőrségbe lépett be, tábori papként. „Rónay Jácint személyisége kevesek által ismert, pedig a haza és haladás kérdésében a változást sürgetők táborához tartozott. 1839-ben szentelték pappá, majd a Pesti Egyetemen szerzett doktorátust, és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Tábori papként részt vállalt a pozsonyi küldöttség munkájában, mindenhová követte a győri nemeztőröket és a schwechati ütközetben is jelen volt. Személye megjeleníti a római katolikus egyházban – a forradalom és szabadságharc időszakában – a magyar honvédelem és szabadság mellett lelkesen buzdító, felvilágosult papságot.” Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult, majd koszorúzással rótta le tiszteletét a ’48-as hősök előtt Fejér Megye Önkormányzata nevében Wilmek Tibor, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Csanády László, valamint dr. Csurgai Horváth József levéltárigazgató a Városszépítő és –Védő Egyesület nevében.
A Ciszterci Szent István Gimnázium megemlékezése 11.00 órakor kezdődött a Fekete Sas Szálló előtt, ahol egykoron Petőfi Sándor tekintett le a tömegre, amíg a polgármester aláírta a 12 pontot és felmutatta a sokaságnak. A műsort követően koszorúzással emlékeztek meg a márciusi ifjakról. Fejér Megye Önkormányzatának képviseletében Tanka Csaba, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Csanády László rótta le tiszteletét.
A Vasvári Pál Gimnázium Petőfi Sándor szobra előtt tisztelgett. A végzős diákok, akik Nagy Judittal, a Szabad Színház vezetőjével készültek az ünnepre, felidézték a forradalmi eseményeket. A színes műsort követően dr. Kovács Zoltán, a Fejér Megyei Önkormányzat hivatalvezetője és Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere koszorúzott.
A megemlékezések sora pénteken délben, a Pelikán Udvarban és a Kodolányi főiskola előtti emlékműnél ért véget. A Szabadságharcos úton közösen emlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire a Kodolányi János Főiskola és a Kodolányi János Középiskola. Dr. Simándi Irén, az ELTE címzetes egyetemi tanára, a Kodolányi János Főiskola Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszékének tanára mondott ünnepi beszédet. A középiskola 10/c osztályosai pedig a szabadságról készítettek összeállítást. Ezt követően a megyei önkormányzat nevében Balogh Gergely alelnök, a város nevében Mészáros Attila alpolgármester helyezte el a koszorúkat a ’48-as emlékműnél.
Az egykori vendégfogadó és a város első színjátszó helye, a Pelikán Udvar, ahol olyan legendás alakok léptek fel, mint Déryné, Kántorné és Laborfalvi Róza. Ennek emléket is állítottak az épület homlokzatán elhelyezett emléktáblával. Vándorszínész korában játszott itt Petőfi Sándor. A Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola diákjai lendületes, a kortársakat megszólító műsort láthattak és hallhattak a 11/B előadásában. A gyerekek által összeállított zenés színdarabban narrátorok idézték fel a 167 évvel ezelőtti eseményeket. A telekis zenészekből álló Bad Effect megzenésített Petőfi-versekkel lépett színpadra. A iskolai ünnepet az osztály néptáncos elemekre épülő koreográfiája tette még látványosabbá. A fellépőket nagy tapssal jutalmazták, majd a Pelikán Udvar bejárata mellett lévő emléktáblánál koszorút helyezett el Tanka Csaba, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke, Égi Tamás, Székesfehérvár alpolgármestere, valamint dr. Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa.
A márciusi ifjak nyomában március 14-én, szombaton 14.00 órakor garantált, idegenvezetéssel egybekötött séta indul a Fehérvári Ajándékbolt - Tourinform Iroda elől. A résztvevők felkeresik azokat a helyszíneket, ahol a reformkor szellemisége kibontakozhatott, és megemlékeznek azokról, akik a forradalom meghatározó alakjai voltak.
Az ünnepi programok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulóján, március 15-én, vasárnap reggel folytatódnak. Az érkezőket 09.00 órakor a Fehérvári Huszárok Egyesületének tagjai várják - idén új helyszínen - a Halász utca és Rác utca közötti füves területen, ahonnan a lovas vitézek felvezetésével közösen vonulhatnak át a Belvárosba, ahol már zajlik majd a József-napi vásár. Fejér Megye és Székesfehérvár Önkormányzatának közös műsora 10.30 órakor kezdődik a Városház téren, majd ünnepi beszédet mond dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Ezután a székesfehérvári 1848-as események központi helyszínén, a Fekete Sas Szálló előtt koszorúzásra kerül sor.
A Városház téren idén először találkozhatnak a Fehérvári Mívelt Társalgási Tanácsadóval is, aki fogadóóráin megismerteti általános illemtudásunk elengedhetetlen elemeit, és elmét vidító elegy-belegy dolgokkal, hasznos útravalókkal segíti látogatóit. A TáncolKodó Néptáncegyüttes rögtönzött táncházakkal, a népi zenészek hangszerbemutatókkal fokozzák a vásári forgatag hangulatát. Az országos kezdeményezéshez csatlakozva vasárnap 15.00 órakor a Kossuth Lajos utca és a Városház tér sarkán a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjaival szavalják együtt a Nemzeti dalt.
Az ünnepségek helyszínein készült fotók letölthetőek a Galériából.
fotó: Simon Erika, Kiss László, Varju Zoltán Mihály, Bácskai Gergely
