2015.04.11. 11:39
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. április 11-én (szombat)
A magyarok is szívükön viselik a lengyel nép sorsát. Galéria
Lengyelország nemzeti tragédiája, a katyńi mészárlás áldozataira emlékeztek ma Székesfehérváron. A hagyományosan a Jávor Ottó téri Katyń keresztnél szervezett eseményen Straszewski Andrzej, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondott beszédet, majd Bobory Zoltán, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke tolmácsolásában hallhattak a résztvevők egy lengyel költeményt. Közreműködött a néhány napja a városban vendégeskedő Con Fuoco krakkói egyetemi kórus is, végül néma koszorúzással zárult a megemlékezés.
A lengyel és magyar nép közötti kölcsönös megértés és tisztelet jeléül 2012 márciusában avatták fel a székesfehérvári Jávor Ottó téren a Katyń keresztet. Az emlékmű elkészítését a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezte, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta. Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem 22.000 lengyel értelmiséginek, tiszteknek és tisztségviselőknek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyń környéki erdőkben végeztek ki, és rejtettek jeltelen tömegsírokba az orosz csapatok. A tömeggyilkosságokat és az áldozatok eltüntetését nagy titokban hajtották végre. A barbár cselekedet lett a lengyel nép legnagyobb és legfájóbb nemzeti tragédiája, melyről hagyományosan minden esztendőben megemlékeznek a székesfehérvári Katyń keresztnél is.
A város Önkormányzata és a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat által közösen szervezett eseményen Straszewski Andrzej elnök mondott beszédet. Gonosz, barbár cselekedetnek, a sztálinizmus és a kommunizmus szimbólumának nevezte a katyńi tragédiát, melyről hosszú időn keresztül csak szűk családi körben, imádságaikban mertek beszélni. Az események egyben arra figyelmeztetik az egész világot, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg. Szavai szerint Katyń a magyarok számára is fontos, hiszen a történelem a magyar népet sem kímélte, számos hasonlóság van a két nép sorsában. „Érezzük, hogy a Katyńról szóló igazság ügyét magyar barátaink is a szívükön viselik. Ezért úgy gondolom, nem véletlen, hogy a katyńi mészárlás áldozatainak tiszteletére állított székesfehérvári emlékkereszt a Corpus Hungaricum, a magyar mártírok emlékhelyének szomszédságában kapott helyet, amely az aradi vértanúknak és a magyar nép veszteségeinek állít emléket. Katonák voltak a katyńi mártírok és az aradi 13-ak is. Mégsem a harctéren teljesedett be a sorsuk, hanem a hóhérok véres kezétől…Nagyra értékeljük, hogy a város a fiatal nemzedékkel is meg akarja ismertetni a katyńi tragédia tényét. Szeretném megköszönni, hogy a lengyel tematika, a lengyel történelem helyet kap a város életében.”
A megemlékezésen Bobory Zoltán, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke tolmácsolásában hallották a résztvevők Herbert Zbigniew lengyel költő „Gombok” című versét, továbbá közreműködött a néhány napja a városban vendégeskedő Con Fuoco krakkói egyetemi kórus. Székesfehérvár Önkormányzatát Deák Lajosné tanácsnok és Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő, a Fejér Megyei Közgyűlést Wilmek Tibor alelnök képviselte a kegyeletteljes eseményen, amely néma koszorúzással ért véget az emlékkeresztnél.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
A lengyel és magyar nép közötti kölcsönös megértés és tisztelet jeléül 2012 márciusában avatták fel a székesfehérvári Jávor Ottó téren a Katyń keresztet. Az emlékmű elkészítését a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezte, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta. Horváth János szobrászművész alkotása annak a csaknem 22.000 lengyel értelmiséginek, tiszteknek és tisztségviselőknek állít emléket, akiket 1940 tavaszán, a Katyń környéki erdőkben végeztek ki, és rejtettek jeltelen tömegsírokba az orosz csapatok. A tömeggyilkosságokat és az áldozatok eltüntetését nagy titokban hajtották végre. A barbár cselekedet lett a lengyel nép legnagyobb és legfájóbb nemzeti tragédiája, melyről hagyományosan minden esztendőben megemlékeznek a székesfehérvári Katyń keresztnél is.
A város Önkormányzata és a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat által közösen szervezett eseményen Straszewski Andrzej elnök mondott beszédet. Gonosz, barbár cselekedetnek, a sztálinizmus és a kommunizmus szimbólumának nevezte a katyńi tragédiát, melyről hosszú időn keresztül csak szűk családi körben, imádságaikban mertek beszélni. Az események egyben arra figyelmeztetik az egész világot, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg. Szavai szerint Katyń a magyarok számára is fontos, hiszen a történelem a magyar népet sem kímélte, számos hasonlóság van a két nép sorsában. „Érezzük, hogy a Katyńról szóló igazság ügyét magyar barátaink is a szívükön viselik. Ezért úgy gondolom, nem véletlen, hogy a katyńi mészárlás áldozatainak tiszteletére állított székesfehérvári emlékkereszt a Corpus Hungaricum, a magyar mártírok emlékhelyének szomszédságában kapott helyet, amely az aradi vértanúknak és a magyar nép veszteségeinek állít emléket. Katonák voltak a katyńi mártírok és az aradi 13-ak is. Mégsem a harctéren teljesedett be a sorsuk, hanem a hóhérok véres kezétől…Nagyra értékeljük, hogy a város a fiatal nemzedékkel is meg akarja ismertetni a katyńi tragédia tényét. Szeretném megköszönni, hogy a lengyel tematika, a lengyel történelem helyet kap a város életében.”
A megemlékezésen Bobory Zoltán, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke tolmácsolásában hallották a résztvevők Herbert Zbigniew lengyel költő „Gombok” című versét, továbbá közreműködött a néhány napja a városban vendégeskedő Con Fuoco krakkói egyetemi kórus. Székesfehérvár Önkormányzatát Deák Lajosné tanácsnok és Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő, a Fejér Megyei Közgyűlést Wilmek Tibor alelnök képviselte a kegyeletteljes eseményen, amely néma koszorúzással ért véget az emlékkeresztnél.
A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea
Fotók: Bácskai Gergely
