Székesfehérvár is csatlakozik a Kaszap István Emlékévhez

2015.05.07. 14:47
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. május 7. (csütörtök)
Nyolcmilliós támogatásról dönt holnap a közgyűlés 
 
 
 
 
Emlékévet hirdetett 2015-ben Kaszap István születésének 100. évfordulójára készülve a Székesfehérvári Egyházmegye, a Ciszterci Rend, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, valamint a Magyar Cserkészszövetség. Székesfehérvár városa is csatlakozik a nemes kezdeményezéshez, a dr. Cser-Palkovics András polgármester által beterjesztett támogatási javaslatról holnap dönt a közgyűlés.


Kaszap István (1916-1935) Székesfehérvár szülöttje, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban végezte tanulmányait. Elkötelezett és hívő fiatalként kereste hivatását a jezsuiták között, azonban betegsége, majd korai halála megakadályozta vállalt feladataiban történő kiteljesedését. A székesfehérvári Prohászka templom kertjében található sírjánál elhelyezett számos emléktábla is bizonyítja, hogy szellemisége máig sokaknak jelent segítséget és támaszt.

Élete nemcsak a hívőknek ad erőt, a fiatalok elé követendő példát állítva az Önkormányzat 2012-ben posztumusz Székesfehérvár díszpolgára címet adományozott neki.

Kaszap István születésének 100. évfordulójára készülve a Székesfehérvári Egyházmegye, a Ciszterci Rend, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, valamint a Magyar Cserkészszövetség Kaszap István Emlékévet hirdetett 2015-re. Ehhez Székesfehérvár Önkormányzata is csatlakozik, amelyről pénteki ülésén dönt a képviselőtestület.

„Közös értékeink megőrzése, az egyéni és közösségi felelősségvállalás erősítése érdekében született meg a javaslat, hogy az Önkormányzat pénzbeli támogatás nyújtásával járuljon hozzá az Emlékév székesfehérvári jubileumi programsorozatának megvalósításához, valamint a Vasútvidéki Prohászka - Jó Pásztor plébánián a zarándokhely és közösségi tér fejlesztéséhez.” – ismertette a közgyűlési előterjesztést Mészáros Attila alpolgármester.

Mint elhangzott, 2014-ben – szintén önkormányzati támogatásból – kezdődhetett el a Székesfehérvár-Vasútvidék Római Katolikus Plébánián a közösségi tér fejlesztése. Ez nemcsak az egyházközségnek és a plébánia környezetében élőknek fontos, hanem városunk egésze számára is nagy jelentőséggel bír. A templomban két olyan jelentős egyházi személy emlékhelye is megtalálható, akik kiemelt szerepet töltöttek be Székesfehérvár történelmében. Prohászka Ottokár püspök és Kaszap István sírjához ma is évente több ezren zarándokolnak el. A tisztelet és hívő elkötelezettség okán is indokolt egy minden elvárásnak megfelelő zarándokhely és összejövetelekre alkalmas közösségi hely kialakítása a plébánián belül.

A határozati javaslat szerint az Emlékév jubileumi programsorozatának megvalósításához a város a Székesfehérvári Egyházmegyét és a Magyar Cserkészszövetséget is támogatni kívánja:

- a Székesfehérvári Egyházmegye részére 2.800.000 Ft segítséget nyújt az emlékév programjainak megvalósításához;

- 4.000.000 Ft-tal hozzájárul a Jó Pásztor plébánia Zarándokház, közösségi tér fejlesztéséhez;

- 1.200.000 Ft-tal segíti a Magyar Cserkészszövetséget az Emlékévhez tartozó események, rendezvények lebonyolításában.

Mészáros Attila alpolgármester a támogatás mellett foglalva állást kifejtette: „Dr. Pálos Antal novíciustársa Kaszap Istvánról úgy emlékezett, hogy már a 20. születésnapja előtt tudta, hol a helye a világban, mit szeretne elérni. Nem sodródott: erős akarattal és önmagát tudatosan formálva élt teljes életet. Ahogy az egykori novíciustárs fogalmazott: minden fiatal számára példakép lehet. Az Emlékév támogatása ezt az üzenetet is közvetíti a székesfehérváriak számára.”

A Kaszap István Emlékév támogatásáról pénteki ülésén dönt a közgyűlés.

fotó: Gáspár Péter

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.