Az esemény célja a hiánypótláson túl, hogy felhívja a lakosság figyelmét a városi növényzet és a fasorok jelentőségére a városi környezetvédelemben. A Várkörút Székesfehérvár egyik legforgalmasabb belvárosi útja, így különösen ki van téve a káros hatásoknak. A közművek miatt a szakaszon összefüggő zöldsávot nem lehet kialakítani, ezért a városvezetés évekkel korábban virágládákat helyezett ki, melyek fokozatosan leromlott állapotba kerültek. 

 

A Gaja Környezetvédő Egyesület a fentiekre tekintettel – egyeztetve a Városgondnoksággal - várostűrő oszlopos kínai díszkörték (Pyrus calleriana ‘Chanticleer’) és örökzöld madárbirs díszcsejék (Cotoneaster salicifolius) telepítését határozta el. Az eseményre 2011. május 6-án, pénteken délelőtt kerül sor a Várkörút Rákóczi úti, illetve Budai úti kereszteződése közötti szakaszán. 

 

A városok zsúfoltsága párhuzamosan a közlekedés környezet szennyező hatásával egyre nagyobb terhet ró a városi lakosság egészségére. A városi éghajlat lényegesen eltér a természetes klímától, elsősorban a levegő fokozott szennyezettsége és az eltérő hővisszasugárzás miatt. Egyértelmű tapasztalat, hogy a sok burkolt felület hatásaként a város közepén szárazabb és melegebb hőszigetek alakulnak ki. A növények sok szempontból értékes segítőtársaknak bizonyulnak szennyezett és zajos világunk megtisztításában. A városi fák és különösen a fasorok jelentős kiegyenlítő hatást gyakorolnak a helyi klímára, mivel hozzájárulnak a kedvező fény- és hőviszonyokhoz, csökkentik a napsugarak direkt besugárzását, párolgásukkal növelik a levegő páratartalmát és elősegítik a forró kánikulai napokon a hűsítő légmozgásokat az aszfaltozott utcákban. 

 

Számítások szerint (Radó 2001) egy lombköbméter növény 4,5 kg szilárd és légnemű szennyezőanyag kiszűrésére képes a vegetációs időszak alatt. A fa lombja nagy mennyiségű szennyezőanyagot képes kiszűrni a levegőből melyek tüdőnkbe kerülhetnének. A nehézfémekkel, olajszármazékokkal stb. terhelt porszemek megülnek a leveleken, amelyeket az eső időnként lemos, így a leveleket újra alkalmassá teszi a feladat ellátására. Ezzel azonban a növényzet levegővédelmi funkciója nem merül ki, mert egyes szennyezéseket –különösen a fémrészecskéket- a növény befogadja és elraktározza. A fa ugyanakkor oxigént termel és szén-dioxidot köt meg, ezzel a folyamattal is jelentős mértékben járul hozzá a levegő tisztulásához.