A Titok

2015.06.11. 15:41
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. június 11. (csütörtök)
Múzeumok Éjszakája Székesfehérváron. Galéria
 
 
 
 
Páratlan kiállítások, irodalmi programok, koncertek, találkozók színesítik a Múzeumok Éjszakáját, amelynek székesfehérvári különlegessége, hogy központi témáját egy évenként változó művészeti ötlet adja. Az idén ez a Titok lesz, amelyre 25 helyszínen 75 program keretében derül fény június 20-án, szombaton a Múzeumok Éjszakáján. Minderről Brájer Éva alpolgármester, Spányi Antal megyés püspök és Smohay András, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója számolt be azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt az idei programba bekapcsolódó 19 székesfehérvári és vidéki kulturális intézmény, szervezet képviselője is.


Zseblámpás kincskeresés a múzeum látványtárában, a megyei levéltárban, toronyóra kiállítás a Bazilika tornyában, gyertyafényes kamarakoncertek több helyszínen, Márai-felolvasóest a játékmúzeumban és esti séta a Városházán. Kicsik és nagyok egyaránt találnak maguknak programot a Múzeumok Éjszakáján június 20-án Székesfehérváron. A 200 forintos karszalaggal minden helyszín ingyen látogatható szombaton.

A rendezvényen kezdetektől érződött a szervezők lelkesedése és Székesfehérvár Önkormányzatának támogatása, emelte ki Spányi Antal. A megyés püspök hangsúlyozta: „Büszkék vagyunk rá, hogy a Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében egyedülálló a székesfehérvári kulturális intézmények összefogása. E rendezvény nemcsak a múltat és a jelent hozza közel egymáshoz, hanem közös gondolkodásra, összefogásra ösztönözi az egyházi és világi kulturális intézményeket, a helyi művészeti és tudományos élet képviselőit.”

Az idén nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő programsorozathoz 19 székesfehérvári és vidéki szervezet csatlakozott, 25 helyszínen, 75 programmal várják az érdeklődőket. A Városháza is megnyitja kapuit, 19.00 és 23.00 óra között. A vezetéssel egybekötött séták 19.00 és 20.00 órakor indulnak.

Brájer Éva alpolgármester köszönetet mondott Szűcs Erzsébetnek, Izinger Katalinnak és Smohay Andrásnak, hogy 2008-ban a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, a Szent István Király Múzeum és az Egyházmegyei Múzeum összefogásával Székesfehérvár is csatlakozott az országos programhoz. „Talán mindannyiunk számára megdöbbentő a Múzeumok Éjszakája sikere, mert rövid időn belül hihetetlenül nagyszámú közönséget volt képes ez a tematikus program megszólítani. A résztvevők szép számából is látjuk, hogy több ez ma már, mint a Múzeumok Éjszakája, hiszen a legkülönfélébb szervezetek, intézmények különböző tartalommal csatlakoznak ehhez.” Az alpolgármester kiemelte, hogy ezen az estén évről évre tömegek keresik fel a történelmi Belvárost, hogy az éjszakába nyúló tartalmas, színvonalas események résztvevői legyenek.

Smohay András, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója hozzátette, a hagyományoknak megfelelően a rendezvényeket idén is kizárólag karszalaggal lehet látogatni. A karszalagok minden helyszínen belépőként, a helyi buszjáratokon pedig menetjegyként használhatók. A hat éves kor felett kötelező karszalagok ára 200.- Ft. Ezt az összeget jótékonysági céllal, adományként gyűjtik. Elmondta, hogy a székesfehérvári helyszínek megtekintését követően lehetőség lesz ellátogatni Majkra is. A Zichy ligetből 20.00 órakor induló autóbusszal a lovasberényi Cziráky-kastély érintésével a felújított remeteséget tekinthetik meg az érdeklődők. Az idegenvezetést és a Kastélyprogram ismertetését is magába foglaló út költsége 1000 Ft/fő. Erre az útra előzetes jelentkezés szükséges a hajtun.eszter@gmail.com e-mail címen.

A Múzeumok Éjszakája programsorozat székesfehérvári eseményei és a sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából.


fotó: Simon Erika
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.