Gál Péter Pál sajtótájékoztatója

2011.05.09. 14:00
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2011. május 9. (hétfő) 
A májusi közgyűlésen meghozott döntéseket értékelte Gál Péter Pál vagyongazdálkodási tanácsnok, a Jobbik önkormányzati képviselője.  
 
 
 
 
Gál Péter Pál is egyetért a városi fejlesztésekről meghozott közgyűlési döntésekkel. „A Jobbik a kezdetektől nem támogatta a Nemzeti Emlékhely ilyen formájú megújulását és a többi projektelemet sem. A 2013-as emlékévvel együtt kezelve kell dönteni ezekben a fejlesztésekben.” – mondta el véleményét a Királyi Séta projektről a képviselő. Gál Péter Pál támogatta a Fő utca rehabilitációjáról meghozott döntést. Szerinte minőségileg jobb, tartósabb megoldásnak tűnik a kiválasztott variáció, bár kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy stílusában ez a modern elem be tud-e illeszkedni a történelmi belváros hangulatába. 
 
A képviselő az Országzászló tér felújításának kérdését külön kiemelte, hiszen korábban az ő javaslatára született döntés az Országzászló helyreállítására. Gál Péter Pál szeretné, ha ennek anyagi fedezetét megteremtené a város. 
 
Vagyongazdálkodási tanácsnokként a murvás parkoló hasznosításának ügyére hívta fel a figyelmet Gál Péter Pál. Mint elmondta, a belváros felvirágoztatását és a kereskedők életét nehezíti a murvás parkoló helyén felépülő komplexum. Örül, hogy legalább az itt elhelyezésre kerülő városi funkció ésszerűbb lesz, hiszen egy városi szolgáltató házat szeretne kialakítani itt az önkormányzat. A tanácsnok hangsúlyozta azt is, hogy térítésmentesen visszakapja az önkormányzat használatra a murvás parkoló területét 2014-ig, az új tulajdonos által tervezett fejlesztés megkezdéséig. 
 
„Összevont fejlesztési és vagyonhasznosítási stratégiát kell kidolgozni, ahol összefüggéseiben kell vizsgálni az önkormányzat tulajdonában lévő területeket.” – Így foglalta össze az önkormányzat lehetőségeit és törekvéseit Gál Péter Pál. 
 
A sajtótájékoztató második felében az új lakásrendelet került szóba. A májusi közgyűlésen, zárt ülésen hallgatott meg erről tájékoztatót a képviselőtestület. Gál Péter Pál szerint a legfontosabb az önkormányzati bérlakások esetében a korábbi jogszerűtlenségek felszámolása és a lakbéremeléssel párhuzamosan a szociális támogatások rendjének meghatározása. 
 
Hétszáz család vár lakáshelyzetének megoldására és a bérlakásokban szervezett bejárások során is sok nehéz élethelyzetet és anomáliát megtapasztaltak a szakemberek. Ezért Gál Péter Pál tanácsnokként és önkormányzati képviselőként is egyetért azzal, hogy a lakások lakbérmértékét a benne élők szociális helyzetére tekintettel dolgozzák ki. 
 
Minden önkormányzati bérlakásban élőnek kérdőívet küldött ki az önkormányzat. Ebben a vagyoni és jövedelmi helyzetről vallanak a bentlakók. Ez alapján dönthetnek a szociálisan rászorultak támogatásáról. A tervek szerint az I. övezetben – azaz a belvárosban - minden bérlakásnál egyedileg határozzák meg a díjat. A 2-es övezetben a jelenlegi duplájára nő várhatóan a bérleti díj, aminek kifizetéséhez segítséget kapnak az önkormányzati bérlakásban élő szociálisan rászorulók. Gál Péter Pál kiemelte azt is, hogy júliusra, a rendelet bevezetésére meglesz a javaslat a több évtizede a belvárosban élő, idős bérlők helyzetének kezelésére is. A javaslat szerint ők jelenlegi életkörülményeik között maradhatnának. 
 
Végezetül arra hívta fel a figyelmet a vagyongazdálkodási tanácsnok, hogy az önkormányzat által elkészíttetett tanulmány szerint az 1200 bérlakást tekintve várhatóan háromszoros bevételhez juthat a város az új szabályozással úgy, hogy eközben a szociálisan rászorulókat továbbra is segíti. 
 
A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetők a Galériából!
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.