2015.08.03. 19:29
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. augusztus 3. (hétfő)
A résztvevők virágokkal emlékeztek az osszáriumnál. Galéria
Hétfőn tartották a Koronázási Ünnepi Játékok fénypontjának, a Koronázási szertartásjátéknak az első próbáját. Az idei előadás színészeit, közreműködőit a Vörösmarty Színházban dr. Szikora János színigazgató-rendező mutatta be, valamint beszélt a Könyves Kálmán életének titkos lapjait feltáró és a koronázást bemutató színpadi játék újdonságairól is. A részvevők az első rendelkezői próba előtt virágokat helyeztek el a Nemzeti Emlékhelyen az osszáriumnál. Az eseményen jelen volt Róth Péter alpolgármester.
Páratlan összművészeti programsorozatot kínál idén a Székesfehérvári Királyi Napok: középkori vásári hangulat a Városház téren, korhű játékok, fényfestészeti műalkotások a Belváros házfalain, óriásbábok és Könyves Kálmán királlyá koronázásának ceremóniája, koncertek, szakrális ünnepek, konferencia és nemzetközi néptáncfesztivál várja augusztus 14-től a fehérváriakat és az idelátogatókat.
Hétfőn délután a Vörösmarty Színházban tartották a Könyves Kálmánt középpontba állító Koronázási szertartásjáték első próbáját. Az idei előadás szereplőit, közreműködőit dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, a darab rendezője mutatta be, valamint beszélt a 2015-ös színpadi játék újdonságairól is. A Koronázási Ünnepi Játékok színpadi előadásait augusztus 15-én és 16-án tartják a Nemzeti Emlékhelyen, a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött. A magyar király életének cselszövésekben és kalandokban gazdag eseményeit, a szerelem és ármány okozta bonyodalmakat, valamint a koronázás ceremóniáját, rítusát közel kétszáz résztvevővel, óriásbábokkal, grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával mutatják be.
A forgatókönyvírásban és a háttéranyag kutatásában dr. Matuz János segíti a rendezőt, a látványterv Szendrényi Éva munkája, a jelmeztervező Kovács Ivett, a zeneszerző Horváth Károly, a produkció koreográfusa pedig Horváth Csaba. Az alkotói munka minden területén változásokat hoz az idei előadás: a koreográfia terén az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet kap a mozgásszínház, a zenében megmaradnak ugyan az autentikus, középkori motívumok, ugyanakkor a modernebb, mai hangzásvilág is megjelenik a komponálásban, amitől a jelenetek sokkal dinamikusabbak, erőteljesebbek lesznek. Lesznek új látványelemek, és természetesen a jelmezek is hoznak újdonságot; leginkább mégis az előadás drámaiságában, egy király konfliktusokkal terhelt élettörténetének a megmutatásában lesznek különbségek az előző két év Koronázási Szertartásjátékához képest. A 2015-ös színpadi alkotás szlogenje: ’Koronázás, ahogy még nem látta’.
Dr. Szikora János az idei szertartásjáték egyediségét abban látja, hogy a hármas pilléren – a koronázás mint szertartás, a koronázó Nagyboldogasszony-bazilika és az aktuális király megidézése –, nyugvó rendezés elve, szelleme a három pólus arányában elmozdul. Az első két játékban a koronázási szentmise bemutatása volt a főhangsúlyos, míg az idei Szertartásjátékban a király, Könyves Kálmán személye és a székesegyház virtuális felépítése, megidézése áll majd a középpontban. „Azt, hogy a mai Nemzeti Emlékhelyen a középkori Magyarország szakrális centruma és Európa egyik legjelentősebb koronázótemploma állt, nagy fantáziával lehet csak elképzelni. Nem titkolt célunk, hogy évről évre felelevenítsük a Nagyboldogasszony-bazilika körvonalát, architekturális szerkezetét – és innentől már csak a nézőn múlik, hogy érezni is tudja-e a hatalmas boltíveket, ami a nyári éjszakában az előadás ideje alatt fölénk borul. A színpad nem egy egyszerű színpad: az Árpád-kori koronázótemplom autentikus körvonalát őrzi, így ez egy templom kíván lenni, ami nagyon sok mindent meghatároz az előadásban. Könyves Kálmán személyének megidézésében egy igazán nagyformátumú királyt kell megjelenítenünk, aki a korban szokatlanul nagy reálpolitikusi tetteket tudhat magáénak. A színpadi dráma két lényeges eleme a királlyá koronázásával összekapcsolható testvérkonfliktus és a szerencsétlen magánélet alakulása, ezt szeretnénk bemutatni a közönségnek.” – mondta el dr. Szikora János.
Az előadás szereplői: Könyves Kálmán – Egyed Attila, Álmos herceg – Száraz Dénes, Krónikás – Blaskó Péter, Felícia, szicíliai királylány – Törőcsik Franciska, Eufémia, a kijevi fejedelem lánya – Kerkay Rita, Koronázó érsek – Mihályi Győző, Első püspök – Tűzkő Sándor, Második püspök – Lábodi Ádám. A szertartásjátékban közreműködő egyesített kórus mellett a táncosok kara kibővült a mozgásszínház jellegű koreográfiáknak köszönhetően, valamint a színészi gárdát idén a Szabad Színház művészei egészítik ki.
Szendrényi Éva díszlettervező elmondta, hogy egy két haranggal bíró templomtorony, a nézőterek felől nyíló arénabejáratok és a krónikások írópultjai lesznek a legfőbb újdonságok a színpad látványelemeit tekintve, valamint hogy az óriásbábok megjelennek majd az előadásban. A jelmeztervező Kovács Ivett a szereplők ruházatával kapcsolatban kiemelte, hogy a megjelenésben is hangsúlyos szerepe lesz Álmos herceg és Könyves Kálmán ellentétének, valamint hogy az alapvetően egyszerű vonalú ruhákban fellelhető lesz a korabeli, már az Anjou-korhoz köthető divat.
A próba résztvevői a szereplőkkel és az alkotókkal a találkozást követően átsétáltak a Nemzeti Emlékhelyre, ahol az első rendelkező próba előtt királyaink előtt tisztelegve virágot helyeztek el az osszáriumon. Az eseményen Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatát Róth Péter alpolgármester képviselte.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Fotó: Kiss László
Szöveg: Fraller Ildikó
Páratlan összművészeti programsorozatot kínál idén a Székesfehérvári Királyi Napok: középkori vásári hangulat a Városház téren, korhű játékok, fényfestészeti műalkotások a Belváros házfalain, óriásbábok és Könyves Kálmán királlyá koronázásának ceremóniája, koncertek, szakrális ünnepek, konferencia és nemzetközi néptáncfesztivál várja augusztus 14-től a fehérváriakat és az idelátogatókat.
Hétfőn délután a Vörösmarty Színházban tartották a Könyves Kálmánt középpontba állító Koronázási szertartásjáték első próbáját. Az idei előadás szereplőit, közreműködőit dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, a darab rendezője mutatta be, valamint beszélt a 2015-ös színpadi játék újdonságairól is. A Koronázási Ünnepi Játékok színpadi előadásait augusztus 15-én és 16-án tartják a Nemzeti Emlékhelyen, a Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött. A magyar király életének cselszövésekben és kalandokban gazdag eseményeit, a szerelem és ármány okozta bonyodalmakat, valamint a koronázás ceremóniáját, rítusát közel kétszáz résztvevővel, óriásbábokkal, grandiózus díszletek között, modern fény- és látványtechnikával mutatják be.
A forgatókönyvírásban és a háttéranyag kutatásában dr. Matuz János segíti a rendezőt, a látványterv Szendrényi Éva munkája, a jelmeztervező Kovács Ivett, a zeneszerző Horváth Károly, a produkció koreográfusa pedig Horváth Csaba. Az alkotói munka minden területén változásokat hoz az idei előadás: a koreográfia terén az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet kap a mozgásszínház, a zenében megmaradnak ugyan az autentikus, középkori motívumok, ugyanakkor a modernebb, mai hangzásvilág is megjelenik a komponálásban, amitől a jelenetek sokkal dinamikusabbak, erőteljesebbek lesznek. Lesznek új látványelemek, és természetesen a jelmezek is hoznak újdonságot; leginkább mégis az előadás drámaiságában, egy király konfliktusokkal terhelt élettörténetének a megmutatásában lesznek különbségek az előző két év Koronázási Szertartásjátékához képest. A 2015-ös színpadi alkotás szlogenje: ’Koronázás, ahogy még nem látta’.
Dr. Szikora János az idei szertartásjáték egyediségét abban látja, hogy a hármas pilléren – a koronázás mint szertartás, a koronázó Nagyboldogasszony-bazilika és az aktuális király megidézése –, nyugvó rendezés elve, szelleme a három pólus arányában elmozdul. Az első két játékban a koronázási szentmise bemutatása volt a főhangsúlyos, míg az idei Szertartásjátékban a király, Könyves Kálmán személye és a székesegyház virtuális felépítése, megidézése áll majd a középpontban. „Azt, hogy a mai Nemzeti Emlékhelyen a középkori Magyarország szakrális centruma és Európa egyik legjelentősebb koronázótemploma állt, nagy fantáziával lehet csak elképzelni. Nem titkolt célunk, hogy évről évre felelevenítsük a Nagyboldogasszony-bazilika körvonalát, architekturális szerkezetét – és innentől már csak a nézőn múlik, hogy érezni is tudja-e a hatalmas boltíveket, ami a nyári éjszakában az előadás ideje alatt fölénk borul. A színpad nem egy egyszerű színpad: az Árpád-kori koronázótemplom autentikus körvonalát őrzi, így ez egy templom kíván lenni, ami nagyon sok mindent meghatároz az előadásban. Könyves Kálmán személyének megidézésében egy igazán nagyformátumú királyt kell megjelenítenünk, aki a korban szokatlanul nagy reálpolitikusi tetteket tudhat magáénak. A színpadi dráma két lényeges eleme a királlyá koronázásával összekapcsolható testvérkonfliktus és a szerencsétlen magánélet alakulása, ezt szeretnénk bemutatni a közönségnek.” – mondta el dr. Szikora János.
Az előadás szereplői: Könyves Kálmán – Egyed Attila, Álmos herceg – Száraz Dénes, Krónikás – Blaskó Péter, Felícia, szicíliai királylány – Törőcsik Franciska, Eufémia, a kijevi fejedelem lánya – Kerkay Rita, Koronázó érsek – Mihályi Győző, Első püspök – Tűzkő Sándor, Második püspök – Lábodi Ádám. A szertartásjátékban közreműködő egyesített kórus mellett a táncosok kara kibővült a mozgásszínház jellegű koreográfiáknak köszönhetően, valamint a színészi gárdát idén a Szabad Színház művészei egészítik ki.
Szendrényi Éva díszlettervező elmondta, hogy egy két haranggal bíró templomtorony, a nézőterek felől nyíló arénabejáratok és a krónikások írópultjai lesznek a legfőbb újdonságok a színpad látványelemeit tekintve, valamint hogy az óriásbábok megjelennek majd az előadásban. A jelmeztervező Kovács Ivett a szereplők ruházatával kapcsolatban kiemelte, hogy a megjelenésben is hangsúlyos szerepe lesz Álmos herceg és Könyves Kálmán ellentétének, valamint hogy az alapvetően egyszerű vonalú ruhákban fellelhető lesz a korabeli, már az Anjou-korhoz köthető divat.
A próba résztvevői a szereplőkkel és az alkotókkal a találkozást követően átsétáltak a Nemzeti Emlékhelyre, ahol az első rendelkező próba előtt királyaink előtt tisztelegve virágot helyeztek el az osszáriumon. Az eseményen Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatát Róth Péter alpolgármester képviselte.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Fotó: Kiss László
Szöveg: Fraller Ildikó
