Szent István Emlékjel díszíti mától a város főterét

2015.08.14. 22:58
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. augusztus 14. (péntek) 
Ünnepélyes megnyitóval kezdődött a Székesfehérvári Királyi Napok. Galéria 
 
 
 
 
A Szent István Emlékjel átadása, a fogadalmi szentmise,  az Osszárium megnyitása, valamint a „Király és városa” tudományos konferencia szerepelt a Székesfehérvári Királyi Napok augusztus 14-i nyitónapján. Mind szakrális, mind világi események tekintetében a nemzet történelmi fővárosához méltó módon kezdődött el a tíznapos programsorozat. Az esti ünnepélyes megnyitón dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár és Szita Károly, Kaposvár polgármestere mondott köszöntőt, majd közösen kapcsolták fel a Fény utcát.


A Corpus Rézfúvós Quartet előadásában felcsendülő Fehérvár Fanfár jelezte pénteken este a Városház térre érkezőknek a Székesfehérvári Királyi Napok kezdetét, majd az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Beethoven: István király nyitányát játszotta az ünnepi fénybe öltözött Országalma mellett felállított színpadon.

Köszöntő beszédét egy ajándék átadásával kezdte Székesfehérvár polgármestere. A Székesfehérvári Királyi Napok ünnepélyes megnyitóján a fehérváriak jelképesen átvették az új térdíszítményt a Városház téren, a Püspöki Palota előtt. „A Szent István Emlékjel egyértelművé teszi azt a hitünket, meggyőződésünket és büszke tudatunkat, hogy a nemzet történelmi fővárosaként Szent István városában élhetünk, és Szent István városának lehetünk polgárai.” A székesfehérvári OTTI Manufactura Kft. ajánlotta fel az általuk készített emlékjelet, majd az önkormányzattal együttműködve helyezték el a Belvárosban Szent István kézjegyét. Ezen egy latin felirat található, amelynek jelentése: István úr, a kiváló király jele.

„Ebben a néhány gondolatban benne van Székesfehérvár és a Királyi Napok, amely 2013-ban a Szent István Emlékévben kibővült. A szertartásjátékkal, a Fény utcával, a katonazenekari és néptánc fesztivállal, a szakrális és világi programokkal az a célunk, hogy egyértelművé tegyük minden magyar történelmet szerető, ismerő és tisztelő ember számára, hogy augusztus 20-a a magyar nemzet egyik legfontosabb ünnepeként elsősorban Székesfehérvár ünnepe.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András.

Az esemény díszvendége, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke is köszöntötte a fehérváriakat, megköszönve a meghívást és a szeretetteljes fogadtatást. „Igaz, hogy augusztus 20-a a magyar nemzet legnagyobb ünnepe és Szent István mindnyájunké, de azért Székesfehérváron feleleveníteni azokat a csodákat, amiket ő tett, felemelő érzés.” – fogalmazott Szita Károly. „Ma már ugyan nem Székesfehérvár a törvénylátó város, de az a kulturális, történelmi örökség, ami az ország egyik legnevezetesebb városává tette, az ma is él, köszönhetően önöknek, és annak a munkának, amit elvégeztek.” – tette hozzá Kaposvár polgármestere, aki elmondta, hogy rácsodálkozik arra a fejlődésre, ami évről évre látszik a városon. „Hálás vagyok valamennyi kaposvári nevében, hogy itt lehetünk, és önökkel ünnepelhetünk. Egyben átadom a mi meghívásunkat is a következő esztendőben megrendezendő Rippl-Rónai Napokra.” – búcsúzott Szita Károly a fehérváriaktól.

Az ünnepség folytatásaként Mihályi Győző, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész „Kozma Andor: A magyarok symphoniája” című versét mondta el, majd a Vox Alba Együttes előadásában „Balassi Bálint: Széllel tündökleni” című megzenésített versét hallhatták. Ezt követően Székesfehérvár és Kaposvár polgármestere közösen kapcsolta fel a Fény utcát, ahol a házfalakra vetített kódexlapokon Könyves Kálmán életének történetei elevenednek meg augusztus 18-ig minden nap 21.00-24.00 óra között.   Az est könnyűzenei koncertekkel folytatódott. A Zichy színpadon Burján Orsi és a Pálinkálom, majd Caramel adott koncertet.

Az ünnepi megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából.

fotó: Simon Erika
 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.