Az augusztus 20-i ünnepi szentmisét Spányi Antal megyés püspök celebrálta a fehérvári székesegyházban. Az egyházi szertartás végén a főpásztor megáldotta az új kenyeret, Isten áldását kérve az ország, a nemzet minden tagjának kenyerére, mindennapjaira. Székesfehérvár idei kenyerét a börgöndiek közössége sütötte.


Szent István az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. I. László magyar király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte, ami első királyunk szentté avatását jelentette. Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király. Magyarországon minden év augusztus 20-án, állami ünnepként István király szentté avatásának napját ünnepelik meg – mindezt 1938-ban a Székesfehérvárra kihelyezett Országgyűlés iktatta törvénybe.

Az augusztus 20-i ünnepi szentmisét Spányi Antal megyés püspök celebrálta a Szent István Bazilikában. A szertartás elején a főpásztor köszöntötte a megjelent egyházi méltóságokat, a honvédelmi államtitkárt, a város polgármesterét, közgyűlés a megyei alelnökét, a közhivatalok vezetőit, a lovagrendek képviselőit és a híveket, valamint üdvözölte a Székesfehérvár lengyelországi  testvérvárosából, az Opoléből érkező küldöttséget. Ünnepi beszédében Spányi Antal az első királyunk iránti tisztelet és csodálat kifejezése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Szent Istvántól minduntalan tanulnunk kell. A királyt beszédében olyan férfiként jellemezte, aki nem ijedt meg a barbár népektől, hanem az Istentől kapott erő segítségével tudta, mit kell tennie és tette is azt. Szavai alapján Szent Gellért segítette abban, hogy Krisztust jobban megismerje, és ezáltal egy imádkozó ember lelkével élhessen, ami erőt adott számára a nehézségek elviselésében és megoldásában.

„Egy életet látunk, amely tökéletes egységben és harmóniában áll önmagával, amelyben az akarat, a szándék, a cél mindig tökéletesen összecseng. Így lett ő szent, így lett ő nagy.” – fogalmazott Spányi Antal. A Szent Istvántól való tanulás lényegét úgy magyarázta, hogy nem elég első királyunk szavait ismerni és használni: „Tanuljunk Szent Istvántól, tudjunk az ég felé tekintve élni! Emeljük az ég felé tekintetünket, hogy Isten áldása legyen velünk, hogy tudjuk, hogyan gondolkodjunk, hogy egy nagy közösség előmenetelét, célját tudjuk szolgálni.” A megyés püspök ünnepi gondolatai között kiemelte, hogy Szent István útját járni imádsággal, az isteni gondviselést kérve lehet, az igazi magyar jellemben, a magyar történelemben így vagyunk képesek a jelen harcait megélni és a jövőt építeni.

A szentmise végén Spányi Antal megyés püspök megáldotta az új kenyeret, Isten áldását kérve Szent István király közbenjárásával az ország, a nemzet minden tagjának kenyerére, egész életére. Mint elmondta, a kenyér a magyar kultúrában az életet és a jövőt jelenti, szimbolizálja, az áldással így a mindennapokat szenteljük meg.

Székesfehérvár idei kenyerét a börgöndiek közössége sütötte a településrész összefogással épült szabadtéri kemencéjében. Küldöttségük szerdán hozta el az ünnepi kenyeret a Városházára, és adta át dr. Cser-Palkovics András polgármesternek. A főpásztor hálát mondott mindazok munkájáért, akik szántottak, vetettek, arattak, dagasztottak, sütöttek, hogy az illatos kenyér az asztalokra kerülhessen.

Spányi Antal ünnepi beszédét azzal a szívből jövő jókívánsággal fejezte be, hogy az ünnep és az ezt követő napok István király szentségéhez hűen, őseink örökségéhez méltó módon teljenek.