Tisztelgés Szent István előtt a Nemzeti Emlékhelyen

2015.08.20. 19:38
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. augusztus 20. (csütörtök) 
Augusztus 20-a a gyökereinkről, értékeink megtartásáról és a magyar nép összetartozásáról szól.     Galéria  
 
 
 
 
 
 
Államalapító királyunk előtti tiszteletadással folytatódtak a Szent István-napi programok augusztus 20-án délután a Nemzeti Emlékhelyen, a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. Szent István szarkofágjánál tiszteletüket tették a város, Fejér megye és a történelmi egyházak vezetői és képviselői, a műsorban a Scola Alba énekegyüttes működött közre. Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke az államalapítás történetéről, törekvéseiről és István király szellemiségének megtartó erejéről beszélt ünnepi köszöntőjében.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat Szent István-napi ünnepségén részt vett L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Vargha Tamás országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Spányi Antal megyés püspök, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Simon László, Fejér megyei kormánymegbízott. Jelen voltak továbbá Fejér megye és Székesfehérvár tisztségviselői, országgyűlési és önkormányzati képviselői, a történelmi egyházak képviselői, a fegyveres, rendvédelmi és igazságügyi szervek vezetői, valamint számos vendég.

Az ünnepség kezdetén középkori Szent István himnuszok hangzottak el a Scola Alba énekegyüttes előadásában, majd ünnepi beszédet mondott dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. „Augusztus 20-a – nevezzük akár Szent István király, akár az Új Kenyér ünnepének – voltaképpen egy dologról szól: gyökereinkről, melyek ebbe a földbe mélyednek!” – ezzel a gondolattal kezdte köszöntőjét az elnök, majd beszélt az óhazából a Kárpát-medencéig megtett útról, őseink viszontagságairól, küzdelmeiről és államalapító királyunk emberfeletti vállalásáról, arról, ahogy a hitnek és törvénynek behódoló népét arra szorította, verjen végre gyökeret. „Szent István királyunk bezárta népe előtt a véget nem érő vándorlás kapuját, de kinyitott egy másikat, amelyen keresztül hullámzó búzatáblákra, biztos alapokra épített házakra, békésen legelésző, hízó gulyákra lehetett látni. Ezen a kapun nem kopogtak unos-untalan más, kósza népek nyilai, nem volt ott mögötte folyvást a bizonytalanság. Ott volt viszont mögötte az a hit, amelynek megvallásával levethettük a „barbárság”, az „idegenség” bélyegét, új és véglegesnek remélt hazánkban messziről jött, de keresztény testvére lehettünk Európa nemzeteinek!” – hangsúlyozta dr. Molnár Krisztián, majd rámutatott, nem Szent Istvánon, hanem csakis rajtunk múlik, élünk-e mai lehetőségeinkkel. „Fejér megye, Székesfehérvár, a Mezőföld ringó búzatáblái, a királyaink csontjait őrző Osszárium, szertartásjátékaink, munkánk, vígasságaink és imáink, Nemzeti Emlékhelyünk kövei és Koronás parkunk játékai mind mi vagyunk! Egy évezred története és törekvése: gyökeret verni, megkapaszkodni, értékeinket megtartani, új kalászokat érlelni, magyarként békében, örömben élni! Szent István szelleme segítsen minket mindezekben!”

A tiszteletadást követően a résztvevők együtt vonultak át a Szent István térre a XX. Nemzetközi Néptáncfesztiválon szereplő Kárpát-medencei táncosok és népzenészek felvezetésével. L. Simon László, Vargha Tamás, dr. Molnár Krisztián, dr. Cser-Palkovics András és dr. Simon László koszorút helyeztek el államalapító királyunk szobránál. A néma koszorúzás után kezdődött a város hagyományos Díszközgyűlése a Városháza Dísztermében.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.