Vásárvárosi forgatag a Belvárosban

2015.09.13. 14:51
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. szeptember 13. (vasárnap)
Első alkalommal rendezték meg a Fejér Megyei Értéknapot. Galéria 
 
 
 
 
 
Vásárváros és színes programok várták a Belvárosba látogatókat vasárnap az első ízben megrendezett Fejér Megyei Értéknapon. A megyéből a székesfehérvári őstermelők, valamint 15 vidéki település mutatkozott be.  A hagyományteremtő kezdeményezés résztvevőit és a kilátogató vendégeket dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötték. Az Értéknapon a Barátság moziban először vetítették a megye értékeit bemutató imázsfilmet, valamint a Városház téren átadták a szombati lecsófesztivál győztesének járó díjat.

 
Vásárváros lett a Belváros vasárnap az első Fejér Megyei Értéknapon: színes programok várták az érdeklődőket és a megye 15 településéről – Aba, Alap, Csókakő, Kulcs, Moha, Mór, Nagylók, Pátka, Pusztaszabolcs, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárosd, Seregélyes, Szabadbattyán és Tác – érkezett, valamint székesfehérvári őstermelők mutatkoztak be kiállító- és vásáros sátrakkal a Városház téren. Az ünnepélyes megnyitón az Alba Regia Táncegyüttes Junior csoportja Jobbágytelki, majd Bodrogközi táncok című koreográfiájával teremtett vidám, fergeteges hangulatot. A hagyományteremtő rendezvény résztvevőit elsőként dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte: „A megyei értékek megőrzéséhez nagy segítség számunkra az a kezdeményezés, hogy  a tradicionális lecsófesztivál részeként Megyei Értéknapot szervezzünk a Városház téren. Így a településekkel és az ott lakókkal még szorosabb kapcsolat alakulhat ki. Köszönöm a város vezetésének ezt az indítványt, és remélem, hogy ez a rendezvény évről évre helyet kap majd Fehérváron, így a megyei és a városi Értéktár is évről évre bővül majd.”

A közgyűlés elnöke arról az értékgyűjtő tevékenységről is szólt, ami a megyében elindult: a Fejér Megyei Önkormányzat kulturális, építészeti, környezeti vagy hagyományokhoz, szokásokhoz köthető értékek gyűjtését, azok rendszerezését és közvetítését vállalta fel. Ez a tevékenység Vargha Tamás államtitkár és Törő Gábor országgyűlési képviselő indította el, elsőként a Fejér Termék Programmal. Az értékgyűjtő munka egy pályázatnak köszönhetően magasabb szinten folytatódik, a Földművelésügyi Minisztérium 10 millió forintos támogatásával; ezt a munkát jeleníti meg az Értéknapon bemutatott Fejér értékek iránytűje című imázsfilm Balog Gábor rendezésében, amit az érdeklődők a Barátság moziban nézhettek meg a nap folyamán. A Fejér Megyei Értéktár Bizottság gyűjti össze és zsűrizi, rendszerezi a megyei értékeket, amely az országos és a hungarikum értéktár részét fogja képezni. Dr. Molnár Krisztián megköszönte Balog Gábornak, Juhász Zsófiának, dr. Demeter Zsófiának, dr. Lukács Lászlónak és Balogh Zoltánnak a Bizottságban végzett munkáját, akik a minőségi értékek kiválogatásán dolgoznak.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszöntőjében elmondta, hogy az Értéktár létrehozását fontos kezdeményezésnek tartja: „Ránk, magyarokra jellemző, hogy az értékeinkkel nem vagyunk tisztában, vagy nem helyezzük ezeket a megfelelő helyre, és sokszor alulértékeljük magunkat. Alulértékeljük a múltunkat, a jelenünket, a jövőbeli lehetőségeinket, pedig van mire büszkének lennünk a megyében, az egyes településeken és Székesfehérváron. A történelmi fővárosnak érdemes fölvállalni a büszkeséget, és meg kell mutatni a nagyvilágnak – és időről időre saját magunknak és a fiataljainknak is.” A polgármester kitért arra, hogy az Értéknap közelebb hozza a megye településeit a megyeszékhelyhez. Mint elmondta, Székesfehérvár városának, közösségének fejlődését meghatározza, hogyan fejlődnek a települések; a települések fejlődésének pedig a megyeközpont fejlődése a záloga. Ez a kölcsönhatás és összefogás mutatkozik meg a Fejér Megyei Értéknap rendezvényén is. A lecsófesztivál közösségépítő hagyománya is érték a város számára, ezért kapcsolódik jól az Értéknap programjaihoz.

A köszöntők után került sor a „Lecsókirálynő” címmel járó díj átadására, amit a Culinary Team csapata nyert 2015-ben. A kupát dr. Cser-Palkovics András polgármester és Polgár János, a zsűri elnöke adták át. A csapat tagjai, Huszár Viktória, Huszár Szilvia, Polgár Petra, Tóth Dorottya és Lecs Péter elmondták, hogy mint baráti társaság gyűltek össze a közös főzésre. Mindannyian fehérváriak, de az egyetemi évek alatt vidékre, külföldre szóródtak szét, a fesztivál viszont jó alkalomnak ígérkezett egy közös összejövetelre, találkozásra – és ez így is lett. A lecsójuk hagyományos recept alapján készült: 3 kg paprikából, 2kg paradicsomból és 2 kg hagymából, egy kis sóval ízlés szerint és egy kis cukorral az ízek kedvéért, amiből a pikáns lecsókolbász és a szalonna sem hiányzott. Közös szlogenjük: „Fehérvári jóindulat és baráti szeretet” – a Culinary szerint ez volt a legfontosabb.

A hagyományteremtő esemény a megyében lévő értékekre helyezi a hangsúlyt, a megyei települések a jellemző helyi sajátosságokkal érkeztek, az egyes standoknál a kereskedők, kézművesek portékáit lehetett megtekinteni, megvásárolni. A mohaiak sátránál a Tikverőzés hagyományát mutatták be, a gyerekek maszkot is készíthettek. Pátkáról a tavasszal átadott Gyűjteményes Házból hoztak ízelítőt, a helyi értékekről és szokásokról, tárgyakról, emlékekről.  Szabadbattyánból két fegyverkovács érkezett, az 1500-1600-as évek céhes viseletében. A fegyverekről és az elkészítésükről Németh János és ifj. Németh János beszélt az érdeklődőknek: pisztolyokat, puskákat, kardokat és lándzsákat hoztak – a hagyományőrzők „a bugyli bicskától a muskétáig” foglalkoznak fegyverkovácsolással.

Az abai Attila Király Gimnázium sátránál a diákok munkáit állították ki, mondta el Szilasy György igazgató: batikokat, nemez tárgyakat, kézműves tárgyakat csodálhattak meg az arra járók. Fehér Csaba ötvösmester, a gimnázium tanára egy másik kiállítóról azt mesélte, hogy egyik régi tanítványa, Steixner István bőrműves lett: a magyar népművészet formakincsét használja, azt kelta, viking, avar, akkád motívumokkal vegyítve. Kulcs sátránál a Kulcsi Kézműves Kemencés Egyesület nyári alkotótáborának munkáit állították ki, mondta el Molnárné Lukács Anita. Kvircedli nyomófákat és macskapracli ütőfákat készített és mutatott be Fógel Feri és Sárics Gyuláné a seregélyesi sátornál, ahol az érdeklődők a finom sváb sütemények receptjét is megismerhették. Tácról csuhéból készült népi játékokat, babákat, lovacskákat és különböző állatfigurákat hozott Gelencsér Julianna népi játék készítő. A Sárosdi Kézműves Egyesület standjánál Kertész János adott ízelítőt a kosárfonás hagyományából.

Népi hangszereket hoztak Sárbogárdról: körtemuzsikákat, csiripolókat és különböző pásztorfurulyákat, bodzasípokat állított ki Huszár Károly és Viasz Zoltán. A Nagylókról érkezők zöldségféléket, sajtokat, házi krumplis pitét, paprikás csigát és arany érmes házi bort kínáltak, a valamint a helyi dalárdákról, az Iringó túráról és a helyi halásztóról mesélt az érdeklődőknek Bakonyi József. Az alapi sátornál az önkormányzat kertészetéből hoztak kóstolót: eperlekvárt, narancsos csokoládés céklalekvárt, svéd uborkát és csalamádét kínált Takács Józsefné Erika. A Vásárvárosban ott volt a Móri Írók, Képzőművészek Szövetsége és Szarka Pál fafaragó Mórról, valamint Sárkeresztúr, Csókakőről az Egyetemes Kultúráért Egyesület és a székesfehérvári őstermelők Jancsárkert Piaca.

A délutáni órákban a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar koncertje, táncház a Kákics Együttessel, majd a Shortstory zenekar koncertje kínált programot az első ízben megrendezett Fejér Megyei Értéknapon.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!



Fotó: Simon Erika
Szöveg: Fraller Ildikó
 
 
 
 
 


 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.