Megújuló civil koncepció Székesfehérváron

2015.10.06. 12:15
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. október 6. (kedd)
Az Önkormányzat és a civil szféra is fontosnak tartja a koncepció felülvizsgálatát 
 
 
 
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 15 éve alkotta meg és fogadta el civil koncepcióját, amelyben a civil szervezetekkel történő együttműködés kereteit határozta meg elvi síkon. Az elmúlt közel másfél évtizedben sok minden változott ezen a területen is, ezért tartja fontosnak a helyi önkormányzat és a civil szféra egyaránt, hogy a koncepció felülvizsgálatára sor kerüljön. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Molnár Tamás ifjúsági és civil tanácsnok, valamint Domokos Tamás, az Echo Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója.
 
 
A civil koncepcióhoz kapcsolódó, a támogatások felhasználásának módját és eljárásrendjét szabályozó rendelet az elmúlt években többször is módosításra került. A koncepció a megalkotása óta változatlan formában volt érvényben, közben az elmúlt években gyökeresen megváltozott a civil szervezetek működésének feltétele, társadalmi és jogszabályi környezete, beágyazottsága egyaránt. A formális civil közösségek mellett a baráti klubok, aktív helyi közösségek és nem bejegyzett társaságok, online csoportok egyaránt gazdagítják már a várost.
 
A bejegyzett szervezetek helyzete is sokat változott. A Fehérvári Civil Központ révén otthonra leltek a szolgáltató civil közösségek, az évente megrendezésre kerülő Székesfehérvári Civil Napon pedig bemutatkozhatnak az öntevékeny csoportok. A kölcsönös, partneri viszonyon alapuló rendszer továbbfejlesztése, a helyi civil társadalom erősítése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának elősegítése egyszerre indokolja a civil koncepció felülvizsgálatát.
 
Székesfehérvár Önkormányzata szeretné a kor kihívásainak megfelelő módon átalakítani a 2001-ben megalkotott, mára elavult civil stratégiát. – mondta el a sajtótájékoztatón Molnár Tamás ifjúsági és civil tanácsnok, akinek vezetésével idén tavasszal el is kezdődött az előkészítő munka. Az elmúlt fél évben körülbelül 50 olyan civil szervezettel folytatott párbeszédet, melyek konstruktívan kívántak hozzájárulni az új koncepció megalkotásához. A fórumok tapasztalata alapján most egy célzott, széleskörű kutatás indul el további nagyszámú civil szervezet bevonásával, az Echo Szociológiai Kutatóintézet közreműködésével, ennek eredményei novemberre várhatóak. Az összesítés után több konzultációra, egyeztetésre is sor kerül majd. Az új civil koncepció – melyet várhatóan tavasszal terjesztenek a Közgyűlés elé – az elképzelések szerint újabb évtizedre határozza majd meg a civil szektor és önkormányzat közötti kapcsolat elvi alapjait.
 
Molnár Tamás hozzátette: Székesfehérvár élete egyre pezsgőbb, ami visszatükröződik a civil szerveződésű rendezvények nagy számában is. Ugyancsak kedvezően alakul a város önkormányzata és a civil szektor közötti együttműködés, hiszen a szervezetek hatékonyan kiveszik részüket Székesfehérvár életéből. A tanácsnok örömét fejezte ki, hogy a Polgármesteri Hivatal Civil, Ifjúsági és Sportirodája, illetve személyesen ő egyre több megkeresést kap a legkülönfélébb civil ügyekben.
 
A sajtótájékoztatón elhangzott, Székesfehérváron körülbelül 1.600 bejegyzett civil szervezetet tartanak nyilván, közülük 200-220 azok száma, amelyek az önkormányzattal szoros együttműködésben végzik tevékenységüket.
 
Domokos Tamás, az Echo Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója reményét fejezte ki, hogy olyan stratégiát sikerül megalkotniuk, amely legalább tizenöt évre meghatározza az Önkormányzat és a civil szervezetek egymáshoz való viszonyát. A bejegyzett civil szervezetekről a hivatalos nyilvántartások szolgálnak elsődleges információként, ezek az adatok azonban sokszor még csak köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Első lépésként ezért egy nagyszabású kutatómunka keretében az elérhető és közhiteles adatbázisok segítségével felkutatják a létező összes társadalmi szervezetet Székesfehérváron. A minél pontosabb eredmény érdekében igénybe veszik a hivatalos bírósági nyilvántartásokat, valamint a működő adószámmal rendelkező szervezetek vonatkozásában az adóhatósági nyilvántartásokat is. A kutatómunka következő fázisában személyes, valamint telefonos adatgyűjtéssel és a közösségi oldalakon keresztül is megpróbálnak elérni minél több olyan szervezetet, amelyek eddig elkerülték az adatbázisokat, a civil támogatásokat, illetve az Önkormányzattal sem kerültek még kapcsolatba. A kutatás sikeressége miatt nagyon fontos megtudni, hogyan gondolkodnak ezek a szerveztek a jövőjükről, Székesfehérvárról, illetve a kettő együttes viszonyáról. Domokos Tamás azt is kiemelte, hogy kiegészítő elemként lakossági közvélemény kutatásra is sor kerül, melynek keretében arra lesznek kíváncsiak, hogy az emberek mit gondolnak a civil szféráról.
 
 
 
 
 
További információ:
 
Fejér Megyei
Civil Információs Centrum
Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.
Tel: 22/504-201
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.