Több mint száz újságíró Székesfehérváron

2015.10.08. 16:51
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. október 8. (csütörtök)
Határon Túli Tudósítók Találkozója. Galéria
 
 
 
 
 
Első alkalommal találkoznak Székesfehérváron az MTVA határon túli tudósítói. A háromnapos szakmai program keretében a több mint száz újságíró a nemzet történelmi fővárosát is megismerheti. A szerdai közös, esti nyitóprogram után csütörtökön a Nemzeti Emlékhelyen a város vezetőivel közösen virágot helyeztek el Szent István sírjánál.


Az államalapító királyunk előtt tisztelgő, közös főhajtást követően folytatódott a szakmai tanácskozás. A Városháza Dísztermében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a vendégeket. Beszédében köszönetet mondott azért, hogy a város befogadhatta ezt a találkozót. Hangsúlyozta, mind a Nemzeti Emlékhely, mind a Városháza Díszterme olyan események helyszíne volt, amelyek alapján Székesfehérvár büszkén vallja, hogy szerepe meghatározó a magyarság ezeréves történelmében. Elmondta, a város készen áll arra, hogy a tudósítói találkozó megrendezésében a továbbiakban is partner legyen.Végezetül a teremben található Aranybulla idézetre utalt, ami arra kötelez bennünket, hogy mindenkinek együttműködő kezet nyújtsunk, és gondoljunk határon innen és túl lévő magyar testvéreinkre is. A tudósítóktól azt kérte, hogy az emlékeken túl, ezt az együttműködő szándékot is vigyék magukkal.

A konferencia első előadójaként Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntötte a jelenlévőket. A tudósítók munkájának jelentőségét kiemelve elmondta, a média az – kormányzástól függetlenül – amely az élet szinte minden percében összeköti a magyar nemzetet. Előadása során a nemzetpolitikai stratégiáról, ennek cselekvési területeiről, illetve programjaikról beszélt.  

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadása után Vaszily Miklós, az MTVA megbízott vezérigazgatója köszöntötte a külhoni kollégákat. Kiemelte, hogy a tudósítóknak a tartalmat úgy kell eljuttatniuk a nézőkhöz, hogy legyen nézettség, ugyanakkor ez nem jelentheti a kereskedelmi televíziózásban alkalmazott módszerek használatát. Vaszily Miklós ígéretet tett arra, hogy hasznosulnak és megfelelő módon jelennek meg a műsorstruktúrában azok a médiatartalmak, amelyeket a közmédia műhelyeiben a hazai és a külhoni tudósítók gyártanak. A közszolgálati csatornák nézettségéről elmondta, hogy míg Angliában a BBC átlagosan 1,2%-os nézettséget ér el, addig az MTV a kezdeti 2-3 %-os nézettség után a tematikus csatornák bevezetésével ma már eléri az 5%-ot. Kiemelt eseményeknél pedig a 10%-ot is megközelíti alkalmanként a nézettség.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szólt a közmédia átalakulásának újabb szakaszáról. Összegzésében elhangzott, az átalakításoknak köszönhetően nőtt a közmédia televíziós csatornáin látható, határon túl forgatott műsorpercek száma is. Az MTVA-val közösen, a Kós Károly Kollégiummal együttműködve keresik annak a lehetőségét is, hogy a televíziós portfóliókon tovább bővüljön a külhoni tematika. Példa erre a november 15-i Szórvány Nap, amelynek nagy része a Duna World csatornán látható majd. A jövőben az eddiginél is több energiát kívánnak arra fordítani, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein minél több műsor eljusson a helyi szolgáltatókon keresztül a közmédia kínálatából. A tervek megvalósítása során a közmédia stratégiai partnerként tekint a külhoni tudósítókra.

Székesfehérvár Önkormányzatának megújult médiagondolkodását jelzi, hogy 2009-ben elindult egy olyan kezdeményezés, amely országosan is példaértékű struktúra kialakítását jelentette. Erről Hagymásy András, a Fehérvár Médiacentrum ügyvezetője beszélt. Mint elmondta, ennek egyik alappillére egy olyan önkormányzati kommunikációs központ, amely a Városháza szervezetébe integrálódva, a teljes önkormányzati szféra (képviselőtestület, polgármesteri hivatal, önkormányzati cégek és intézmények, civil szervezetek) sajtóképviseletét látja el. Egy olyan intenzív, sokrétű és magas szakmai színvonalú háttérmunkát végez ez a központ, amellyel teljes körben ki tudja szolgálni nemcsak a helyi, de a megyei, illetve adott esetben az országos média tartalmi igényeit is. 

A koncepció másik pillére pedig a Fehérvár Médiacentrum, amely ma négy tevékenységet végez. A Fehérvár Televízió, a FehérVár hetilap, a Vörösmarty Rádió, valamint a www.szekesfehervar.hu hírportál adja azt a média portfóliót, amely a város és a régió közösségét szolgálja a legfrissebb hírekkel, tudósításokkal, magazinműsorokkal. Hagymásy András kiemelte, a megváltozott hírfogyasztási szokásokhoz igazodva az a cél, hogy egy adott tartalmat lehetőleg minél több csatornán juttassanak el a közönséghez. Számos olyan törekvésük van, hogy a külhoni magyarság eseményeiről tudósítsanak itthon, és hogy hazánk történelmi fővárosának, Székesfehérvárnak minél több eseményéről számoljanak be a Kárpát-medencében. 

A köszöntőket követően a résztvevők részletesen hallhattak arról, hogyan vehetnek részt a külhoni médiaműhelyek a Magyar Mecenatúra Programban, milyenek a közmédia megújult külhoni műsorai. Szó volt még a Hungarikum Program Kárpát-medencei kiterjesztéséről, és értékelést hallhattak az m1 csatorna első félévének tapasztalatairól is. A délutáni szakmai program kisfilmszemlével és díjátadóval folytatódott. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Kós Károly Kollégiuma által szervezett külhoni tudósítók találkozója október 9-én zárul Székesfehérváron.

Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.

Szöveg: Csordás Csilla, Kész Mónika
Fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.