Rész az egész helyett

2015.10.15. 18:43
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. október 15. (csütörtök)
Réber László mozgó és álló alkotásai. Galéria
 
 
 
 
 
Negyedik alkalommal szervezett Réber Konferenciát a Városi Képtár – Hetedhét Játékmúzeum. A meghívott előadók Réber László mozgó és álló alkotásairól szóltak, különös tekintettel az animációs filmekre és a felnőtt könyvekbe készült illusztrációkra. A tudományos ülést Brájer Éva alpolgármester nyitotta meg.


Ember és gép határainak elmosódása, fogyasztóvá degradálódás, az emberi kommunikáció roncsolódása. Többek között ezek a gondolatok foglalkoztatták fél évszázaddal ezelőtt Réber Lászlót. Autókór és Eldorádó című animációs filmjeiben meg is jelenítette ezeket a ma is aktuális kérdéseket. Többek között erről is szó volt a grafikusművész életművéhez és gyermekkönyv-illusztrációihoz kapcsolódó konferencián, amelyet negyedik alkalommal szervezett meg a Városi Képtár – Hetedhét Játékmúzeum.

„Több éve már annak, hogy ebben a szépen felújított épületben létrehoztuk a Réber termet, köszönhetően Widengård Krisztinának. Réber László lánya bizalommal fordult a város felé. Azóta is Krisztina az édesapja életműve iránt érzett magas művészi igényességgel, felelősséggel kíséri figyelemmel, hogy Székesfehérvár méltó gazdája e rábízott szellemi értéknek.” – kezdte köszöntőjét Brájer Éva. Az alpolgármester hozzátette, hogy izgalmas úton haladunk, hiszen az évről évre megrendezésre kerülő konferenciák során az előadásokból mind jobban kirajzolódik - a legtöbb ember által könyvillusztrátorként ismert – Réber, a kortárs művész.

A Múzeumok Őszi Fesztiválján a Hetedhét Játékmúzeum Múzeumi Őszbúcsúztató programjának keretében tartott tudományos tanácskozáson Varga Zoltán filmtörténész Réber László animációs filmjeiről, míg Gärtner Petra művészettörténész a kibontakozás éveiről tartott előadást. A nap során Wehner Tibor művészettörténész „Egy különösségekben játszó grafikai füzér. Réber László: Cantata profana”művéről, míg Révész Emese művészettörténész Réber Kurt Vonnegut írásaihoz készült alkotásairól szólt.

A konferencián Widengård Krisztinával, a grafikusművész lányával Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár – Deák-Gyűjtemény igazgatója beszélgetett. Mint elhangzott, Krisztina energiája java részét - édesapja 2001-ben bekövetkezett halála óta - a jelentős hagyatékkal való lelkiismeretes törődés köti le. Az azóta eltelt 15 évben több kiállítást szervezett - köztük Székesfehérváron, a Csók István Képtárban – Budapesten, Miskolcon és Svédországban is. Több, édesapja tiszteletére megjelent könyv kiadását kezdeményezte. Az idei Göteborgi Könyvvásáron mutatták be a Balassi Intézet által kiadott Örkény István: Egyperces novellák című kötetet Réber László illusztrációival. A grafikusművész lánya kérdésre válaszolva elmondta, további tervei között szerepel egy olyan kiállítás megrendezése édesapja azon alkotásaiból, amelyeket a családon kívül soha senki nem látott még. Ezek a vázlatok fantasztikus művészeti alkotások. „Édesapám állandó számkombinációkkal lottózott, annak reményében, hogy egyszer a nyereményből egy teljes kiállítást szervezzen. Most szeretném megvalósítani ezt az álmát.” – tette hozzá.

A tanácskozás végén vetítették le Réber László három animációs filmjét (Autókor, Eldorádó, Az ember, a föld és az űr), majd a programhoz kapcsolódva a résztvevők megtekintették Fülöp Gyula – Lendvai Antal - Deák Péter közös alkotását a „Fejezetek a fehérvári animációs film történetéből 1. Avarok” (1987) című animációs filmet.

A konferencián készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

szöveg: Csordás Csilla
fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.