A „Szociális város-rehabilitáció Szárazréten” című, 1,2 milliárd forint összértékű projekt alapvető célja volt a városrész társadalmi és gazdasági felzárkóztatása, a lakosok összetartozás-erejének növelése, életminőségének javítása, továbbá az intézmények jobb megközelíthetősége. A beruházásnak köszönhetően a városrész megszépült és korszerűbbé vált. Az Echo Szociológiai Kutatóintézet 300 fő bevonásával kérdőíves felmérést készített, melyben többek között arra keresték a választ, hogy a lakók szeretnek-e itt élni, miként értékelik a nagyberuházás épített elemeit és a megvalósult programokat, rendezvényeket, továbbá hogyan képzelik el Feketehegy-Szárazrét jövőjét.
„Minden olyan beruházást, amely igen nagy anyagi ráfordítással valósul meg, ajánlatos előzetes felméréssel kezdeni és utólagosan is értékelni. Feketehegy-Szárazrét esetében is szükséges volt igazolni, hogy érdemes volt elkölteni a több mint egymilliárd forintot olyan fejlesztésekre, amelyek komplex módon tudnak segíteni egy lakóközösséget, növelik a polgárok komfortérzetét és a közösséghez való tartozás erejét.” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Domokos Tamás, az Echo Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója. Hozzátette: a szárazréti beruházás is előzetes igényfelméréssel indult, majd a munka végeztével, a folyamat logikus lezárásaként értékelő kutatást is végeztek a városrészben.
Domokos Tamás ismertette a kutatás eredményeit. Kiderült, hogy a polgárok ragaszkodnak lakóhelyükhöz, 96 százalékuk válaszolta, hogy szeret Feketehegy-Szárazréten élni. Legvonzóbbnak a városrész családi házas jellegét, valamint a megvalósuló közösségi életet tartják. A megkérdezettek többségének véleménye szerint az elmúlt két évben jelentősen javult a városrész helyzete. Véleményüket azzal indokolták legtöbben, hogy számos felújítás valósult meg, és biztonságosabb lett a környék a térfigyelő kamerák felszerelése óta.
Arra a kérdésre, hogy mely fejlesztésekről hallottak már, legtöbben az általános iskola és az óvoda felújítását, illetve a közösségi központ kialakítását említették. Sokan hallottak az utak és a járdák felújításáról, valamint a Gaja-patakon megépült gyalogos-kerékpáros hídról. Legkisebb arányban a Szárazréti Fatimai Boldogasszony Plébánia és Római Katolikus Templom fűtéskorszerűsítéséről és külső felújításáról értesültek. A válaszadó lakosok további fejlesztéseket is szükségesnek tartanának, mint például a Farkasvermi út felújítása, a közbiztonság további növelése, illetve a helyijáratos buszközlekedés sűrítése.
A projekt révén felújítottak számos járdát és utat a városrészben, a válaszadók több mint 80 százaléka elégedett ezek állapotával. A városrész lakóinak több mint fele gondolja úgy, hogy az elmúlt két év során történt változásoknak köszönhetően vált rendezettebbé a közlekedési útvonalak állapota.
A város-rehabilitációs projekt számos tréninget, tanácsadást, sportfoglalkozást és rendezvényt is magába foglalt, melyekről összességében szintén pozitívan nyilatkoztak a városrészben élők. Többségük hallott és részt is vett különböző képzéseken, tanácsadásokon, egészségnapokon, sportfoglalkozásokon. A jövőbeni közösségi programok szervezését a lakosok többsége örömmel fogadná.
„A „Szociális város-rehabilitáció Szárazréten” című nagyberuházásról már a kezdet kezdetén megfogalmaztuk, hogy ne korlátozódjon egy szűk területre, hanem legyen szerteágazó és példaértékű. Ez a fejlesztés akár mintaként is szolgálhat más városrészek számára. Lakossági igény szerint dolgoztunk, előzetesen megvizsgáltuk, mit tehetünk jobbá a lakók érdekében, és két év elteltével az eredményeket is egy széleskörű közvélemény-kutatással mérhettük fel leginkább.” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Szigli István, a terület önkormányzati képviselője. Hozzátette: az eredmények tükrözik, hogy nagyon is érdemes volt dolgozni, küzdeni a fejlesztésekért, hiszen a lakók túlnyomó többsége szeret Feketehegy-Szárazréten élni és pozitíven értékeli a megvalósult beruházásokat, programokat. Mindezzel lerakták a hosszútávú közösségépítés, a közösségteremtés alapjait, és már azt is tudják, merre menjenek tovább a jövőben.
A sajtótájékoztatón ismertetett felmérés és a teljes kutatási dokumentáció letölthető a Galériából.
Szöveg: Havasi Tímea és Simon Rita
Fotó: Kiss László
