Tabuk nélkül a polgármester

2015.10.21. 20:39
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. október 21. (szerda)
Dr. Cser-Palkovics Andrással beszélgettek a Viktória Rehabilitációs Központban. Galéria
 
 

 

A polgármester volt a vendége ma délután annak a most már hagyományosnak mondható beszélgetős rendezvénysorozatnak, amit a Viktória Rehabilitációs Központ indított útjára. A kérdések célkeresztjében a polgármester mindenre válaszolt; érintve közéleti, városvezetési, de még magánéleti témákat is.     


Érdeklődő tekintetű hallgatóközönséggel telt meg a Viktória Rehabilitációs Központ előadóterme ma délután, amikor a pulpitusra felült a város polgármestere, akit az intézmény az általa szervezett beszélgetős programsorozat keretében hívott meg. Az előzetesen összegyűjtött kérdésekre dr. Cser-Palkovics András tabuk nélkül válaszolt.

Míg a beszélgetés elején többségében magánjellegű kérdések érkeztek a város első emberéhez, a végén inkább már közéleti témákban érdeklődtek a jelenlévők.

A polgármester válaszaiból kiderült, felmenőinek köszönheti fehérvári kötődését és a közéleti témák iránti érdeklődését, nyitottságát. Már gyermekkorában megfogalmazódott benne, hogy jogász szeretne lenni, folytatva a családi hagyományt, tekintve, hogy sokan családjában szintén ilyen végzettségűek. A politikai pályán való elindulását nagyban befolyásolta édesapja példája, aki a Víziváros önkormányzati képviselője volt hosszú éveken keresztül.

Beszélt országgyűlési képviselői szerepvállalásáról, amikor a miniszterelnök közvetlen stábjának tagja volt, illetve amikor szóvivői pozíciót töltött be. Mindezek – ahogy fogalmazott – jó tanulópénzek voltak számára. Elmondta, mekkora különbség van az országos és az önkormányzati politika között. Ennek során hangsúlyozta, hogy amit itt a városban tesz egy politikus, az sokkal kézzel foghatóbb. Ennek természetesen van előnye és hátránya is. Ugyanakkor sokkal közelebbi a kapcsolat a lakosokkal itt helyben, s éppen ezért ez közelebb áll hozzá, azért is döntött úgy, hogy ezt választja.

Beszélt arról, hogy 2010-ben megelőlegezett bizalmat kapott, amikor a fehérváriak polgármesternek választották, míg 2014-ben már négy éves munkáról mondtak ítéletet a választók, amit ezen fórumon is megköszönt.  

A sors adományának tartja, hogy Székesfehérvár polgármestere lehet, s a család után második csodának tartja. Úgy fogalmazott, hogy egy polgármesternek egyszerre kell miniszterelnöki és köztársasági elnöki szerepet is betöltenie a városában. Hiszen döntéseiért vállalnia kell a felelősséget, ugyanakkor ott kell lennie mindenhol és elérhetőnek kell lennie mindig. Számára ez csak egy olyan stábbal valósulhat meg, akik segítik a munkáját. Így a polgármesternek tulajdonképpen csapatkapitányként kell működnie.  

Székesfehérvár országban betöltött szerepéről is szólt. Mint fogalmazott, szerinte súlyát tekintve nincsen azon a helyen a város, mint amit megérdemelne. Fontos lenne a közösségé válás, mely területen még fejlődnie kell Székesfehérvárnak. A város vezetése ennek érdekében már több lépést is tett.

Szociálpolitikai témákat érintve felajánlotta azt a lehetőséget a finanszírozási problémákkal küzdő intézményeknek, hogy keressék meg az önkormányzatot és ők segítséget fognak nyújtani nekik. Mindezt fenntartóként - jogokat és kötelezettségeket átvállalva - a város. Elmondta, hogy jelenleg is 29 szervezetet támogatnak.

A szociális terület egyik legfontosabb eleme a foglalkoztatottság – fogalmazott a polgármester. A jelenlévőket arról tájékoztatta, hogy Székesfehérvár kiváltságos helyzetben van, hiszen az uniós átlag alatt van a munkanélküliek száma. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez a mindösszesen 2 %-os arány is 2000 embert tesz ki. Itt szólt az állam, az önkormányzat, a civil szféra, valamint az egyházak együttműködésének fontosságáról a kérdés kezelésében. A jövedelememelkedés terén önkormányzati közreműködést is megfogalmazott.

A szociálisan rászorulók infrastrukturális elhelyezésének problémájáról is beszélt. Elmondta, hogy 1100 önkormányzati bérlakás van használatban, de még 200-ra lenne igény. Ez több mint 10 millió forintos támogatás az önkormányzat részéről.

A város szociális támogatásai közül kiemelte azt, hogy magánszemélynek Székesfehérváron nem kell helyi adót fizetnie. Ez háztartásonként 5-10 ezer forintos megtakarítást jelent havonta.

Koruknál és állapotuknál fogva hátrányos helyzetűek elhelyezésének problematikájáról is beszélt, amit az önkormányzat már meglévő intézmények bővítésével és új infrastrukturális beruházásokkal kíván megoldani. Több projekt már a tervezés fázisában van – tette hozzá.

A fórum során felvetődött kérdésként a város intézményeinek akadálymentesítése. Ezzel kapcsolatban a polgármester arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy minden egyes új fejlesztésnél már kritérium az épületekben az akadálymentes közlekedés. Ezek tervezéseinél a mozgáskorlátozottak véleményét is rendszeresen kikérik.

Utolsó témák egyikeként merült fel a parkolók számának kérdése, valamint az utak és járdák állapotának fejlesztése. Ezzel kapcsolatban dr. Cser-Palkovics András tájékoztatást adott arról, hogy évente nagyságrendileg  1 milliárd forintot költenek ezen fejlesztésekre saját költségvetésből. Itt említette az ezt támogató Saára Gyula programot. Végül elmondta, hogy a Belváros parkolási nehézségeinek tehermentesítése érdekében parkolóházak tervezése van folyamatban.

A jó hangulatú és kötetlen beszélgetésről pozitív élményekkel távoztak a résztvevők.

A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából.  

 

Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Samu Miklós

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.