Már 59 éve halottak. Már 59 éve örökké élnek

2015.10.22. 12:53
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. október 22. (csütörtök)
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezett a város. Galéria 
 
 
 
 
A Püspökség megemlékezésével kezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepségek Székesfehérváron. Arésztvevők a Szent Imre templom Fadrusz-keresztje előtt együtt imádkoztak az áldozatokért, hősökért, mártírokért. Az ’56-osok terén a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája, majd a Magyar Király Szálló falánál elhelyezett emléktáblánál a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai adtak ünnepi műsort. Az emlékezések koszorúzással zárultak.


A Székesfehérvári Egyházmegye által szervezett imádságos megemlékezéssel kezdődtek el az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulója tiszteletére szervezett városi események. A Bazilika felújítása miatt idén a Szent Imre templom Fadrusz-keresztjéhez várták a történelmi egyházak képviselőit, valamint a város és a megye vezetőit, aki a jelenlévőkkel együtt fejezték ki tiszteletüket az ’56-os események hősei és mártírjai előtt.

Az eseményen részt vett Törő Gábor országgyűlési képviselő, dr. Simon László kormánymegbízott, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Jobbágy Károly „A rádió mellett” című versének elhangzását követően Csák Lajos, a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda igazgatója mondott beszédet. Idézte többek között Dalmai Jenő egykori ’56-os forradalmár gondolatait, melyek szerint „Akik a szabadságot hozták, azok azt soha ingyen nem hozták. Megkérték az árát. És az ára sokszor egy újabb rabság volt.” Az igazgató felidézte a kommunizmus szörnyűségeit, megsemmisítő eszméit, az orosz hatalom magyarországi kiterjesztését, a rendszer kérlelhetetlenségét, elnyomását, a vérből és hazugságból rakott börtönfalait. Visszaemlékezett október 23-ra, a kommunizmus bukásának kezdetére, a szovjet birodalom megroppanására és 1956 tiszta szívű, az igazságért és méltóságért harcoló fiataljaira. „A forradalom mámoros napjainak a szovjetek Forgószél névre keresztelt és Mennydörgés jelszóval megindult hadművelete vetett véget november 4-től … A hadüzenet nélküli háború Magyarországot újabb 33 évre a szovjet hatalmi övezetben tartotta … példátlan megtorlással büntette a forradalom és szabadságharcban résztvevőket. S bár a szabadságharc a győzelmet nem vívhatta ki, példát jelent ma is a világnak, a történelemnek.” Csák Lajos záró gondolatai szerint a magyar népnek az a feladata, hogy a feledéssel, szürküléssel szemben tisztán őrizze meg a maga forradalmának zászlaját.

A beszédet követően imákat mondtak a történelmi egyházak képviselői, majd a hagyományok szerint koszorúzásra került sor. Az egyik koszorút az egyházi képviselők, a másikat a város, a megye és minden jelenlévő nevében dr. Cser-Palkovics András és dr. Molnár Krisztián közösen helyezték el a Fadrusz-keresztnél.

Az ’56-osok terén a forradalom és szabadságharc tiszteletére a Székesfehérvári Szakképzés Centrum Bugát Pál Középiskolája adott műsort. A Gruber Tünde által szerkesztett megemlékezés irodalmi művek és zeneszámok segítségével idézte fel a történelem meghatározó eseményeit, Székesfehérvár ’56-os történéseit. Dialogikusan, jelenetszerűen elevenítették fel a korra jellemző mindennapokat, a parasztokat érintő beszolgáltatást, a munkatáborokba való internálást, a kitelepítéseket, a történelem október-novemberi fejezeteit pedig naplójegyzeteken keresztül szólaltatták meg a diákok – a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikum középiskolások gyűlését, a Városház téri és a Szabó-palota előtti tüntetést, a győztes forradalmat, majd a szovjet tankok megjelenését. Az ünnepi műsorban a magyar és a világirodalom több korszakot átívelő szabadságverseiből – mint például Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, József Attila: Levegőt!, Paul Eluard: Szabadság – hangzottak el részletek. A székesfehérvári mártírok felsorolásával ért véget a diákok műsora: „Az 1956-os eseményekben Fehérváron összesen 24-en vesztették életüket. A bírósági perek során 36 embert ítéltek börtönbüntetésre. A forradalomban és a szabadságharcban való részvétel miatt kivégezték: Babolcsai Ferencet, Horváth Istvánt, Molnár Sándort és Takács Ferencet. Már 59 éve halottak. Már 59 éve örökké élnek.”

Az ’56-osok terének megemlékezése koszorúzással zárult: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Mészáros Attila alpolgármester, Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, a Fejér Megyei Kormányhivatal részéről dr. Tanárki Gábor igazgató, valamint a pártok és politikai szervezetek képviselői és a megemlékezést szervező oktatási intézmény vezetője tisztelegtek főhajtással a hősök előtt.

A csütörtöki emlékező események a Hotel Magyar Király előtti téren, a forradalomban elesett fehérvári áldozatok emléktáblájánál értek véget Székesfehérváron. A Ciszterci Szent István Gimnázium által szervezett programon közreműködött az intézmény 11. C osztálya, énekkara, fúvós kara és a 85. számú Zrínyi Miklós cserkészcsapat. A forradalmi dallamokkal és költeményekkel tűzdelt műsorban a fiatalok felidézték a szabadságharc kirobbanásának előzményeit, az október 22-én, a Budapesti Műszaki Egyetemen szervezett viharos tanácskozást és a 16 pontban összefoglalt követeléseket. Életre keltették a zsarnokság ellen intézett október 23-i forradalmi történéseket, majd a szovjet csapatok másnapi bevonulását és a felkelés elfojtására tett kísérletet. A néhány napra szabaddá tett ország ellen november 4-én megindult a szovjet csapatok elsöprő erejű támadása.

„… A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellet elhullnia…. csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha , sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat…” –
ezen gondolatokkal zárult a megemlékezés, majd koszorúzásra került sor. Közösen helyezett el koszorút az emléktáblánál Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke és Molnár Tamás, Székesfehérvár ifjúsági és civil tanácsnoka. Ugyancsak koszorúzott Sinka Jenő, a POFOSZ Fejér megyei Szervezetének elnöke és pártok, civil szervezetek képviselői.

Pákozd Nagyközség Önkormányzata, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a Katonai Emlékpark Kft. a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely ’56-os emlékpontján tartott megemlékezést. Beszédet mondott Takács János, Pákozd polgármestere, majd  vitéz Hajdú Szabolcs ’56-os felkelő osztotta meg emlékező gondolatait. Az ünnepi program a pákozdi Nemeskócsag Általános Iskola tanulóinak műsorával folytatódott, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A megemlékezést követően bemutatásra került a Katonai Emlékparkban a vitéz Hajdú Szabolcs adományaiból kialakított ’56-os emléksarok.


A megemlékezéseken készült fotók letölthetőek a Galériából!

 


Fotó: Kiss László, Simon Erika
Szöveg: Fraller Ildikó, Havasi Tímea
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.