Novemberben és decemberben folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem

2015.10.28. 11:29
KÖZLEMÉNY - 2015. október 28. (szerda) 
Még ebben az évben három előadást tartanak a főiskola főépületében.  
 
 
 
 
 
Az év hátralévő részében három előadással folytatódik a „Kodolányi Szabadegyetem – Harmadik Kor Egyeteme” című, a II. világháborút követő időszakot és az 1950-es éveket feldolgozó programsorozat. Legközelebb november 4-én, szerdán a kommunista államhatalomról és az egyházról hallhatnak előadást az érdeklődők a főiskolán.

A Kodolányi János Főiskola és a Városi Levéltár és Kutatóintézet ebben a félévben közösen hirdette meg a „Kodolányi Szabadegyetem – Harmadik Kor Egyeteme” című programsorozatot, amely a II. világháborút követő időszakot és az 1950-es éveket dolgozza fel. Az év hátralévő részében három előadásra kerül sor a főiskola Szabadságharcos út 59. szám alatti főépületének földszinti előadótermében, minden alkalommal 16.00 órától.

Legközelebb november 4-én, szerdán Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár gyűjteményigazgató tart előadást „A kommunista államhatalom és az egyház 1945-1956” címmel.

November 18-án
a „Közmédia a Rákosi-korszakban” című programmal folytatódik a sorozat Dr. habil. Simándi Irén főiskolai és címzetes egyetemi tanár előadásával.

A félév utolsó programján, december 2-án Glavanovics Andrea tudományos titkár, a Kodolányi János Főiskola megbízott könyvtárigazgató várja az érdeklődőket „A magyar-brit kapcsolatok alkonya a hidegháború kezdetén, 1945-1953” című előadására.
 

A szabadegyetem a tervek szerint újabb előadásokkal folyatódik 2016-ban is.

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.