A munkaerőpiac fejlesztési lehetőségei Székesfehérváron

2015.11.23. 12:53
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. november 23. (hétfő)
Szakmai konferenciát tartottak a Hiemer-házban. Galéria 
 
 
 
 
Szakmai konferenciát tartottak a Hiemer-házban A munkaerőpiac fejlesztési lehetőségei Székesfehérváron címmel. Az Önkormányzat, a Fehérvár Anno és Ma Szociális Szövetkezet, valamint a Fejér Megyei Civil Információs Centrum által szervezett fórumot dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, az első előadást Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára tartotta.


A kiegyensúlyozottan működő, tervezhető és stabil munkaerőpiac fejlesztéséről, alakításáról,  kiemelkedő feladatairól tartottak szakmai konferenciát a Hiemer-házban A munkaerőpiac fejlesztési lehetőségei Székesfehérváron címmel. A munkaerő-piaci szolgáltatások rendszerét fejleszteni kell ahhoz, hogy a kínálati és keresleti oldal a városstratégiai célokkal összhangban tudjon működni. Szükségesek továbbá a vállalkozásokat további munkahelyek létrehozásban segítő körülmények, mint a kiszámítható gazdasági környezet és az oktatás megfelelően működő szintjei, vagy a kreativitás és az innováció fejlesztése. Ezek a célok határozták meg a szakmai konferencia témáit.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében a nagyvárosokat érintő munkaerő-problémák közül a szakképzett munkaerő kérdését és a fiatalok foglalkoztatását emelte ki. Mint elmondta, nemcsak Székesfehérvárhoz kapcsolható a 30 ezer bejáró foglalkoztatott kérdése: az állandó lakosságszámmal kalkuláló elemzések és az ide kapcsolódó mérőszámok ebben az esetben nem mérvadóak. „A munkaerőpiac kérdéseit illetően három alappillért kell figyelembe vennünk. Az első az oktatás kérdése, a második az életminőségé, a harmadik pedig a jövedelemé. Egzisztenciális háttér és biztonság nélkül nem lehet fejlesztéseket véghezvinni ezen a területen. A fehérvári átlagjövedelmek magasabbak az országos és a megyei átlagnál, de ez a hazai bérszinten jelentkező összehasonlítás eredménye; a bérkérdés meghatározó lesz abban a tekintetben, hogy a magyar fiatal munkaerő itthon fog-e állást keresni vagy külföldön. Ebben az önkormányzatnak, mint foglalkoztatónak és mint bizonyos keretek meghatározójának van szerepe, például a város adópolitikáját illetően.” – mondta a polgármester. Az oktatás tekintetében dr. Cser-Palkovics András az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának új és a Corvinus Egyetem 2016-ban Székesfehérváron induló szakjait, a duális képzés felsőoktatásban megvalósuló formáit, valamint a szakképzés keretein belüli duális képzési lehetőségeket hangsúlyozta. A konferencia köszöntőjét a polgármester azzal az iránymutatással zárta, hogy a foglalkoztatás fejlesztését Fehérváron partnerségben, összefogással lehet elképzelni. 

Munkaerő-piaci programok Magyarországon címmel tartotta szakmai fórumnyitó előadását Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.  A helyzetelemzés a munkaerőpiacot leginkább feszítő gócpontokat, problémákat vette sorra, illetve azokat a lehetőségeket mutatta be, amelyek európai uniós vagy kormányzati forrásból állnak rendelkezésre a megoldásokat illetően. A gondolatmenet három fő irányt érintett: a munkaerőpiac helyzetét, a fiatalok foglalkoztatását és a naprakész, minőségi munkavégzés képzési feltételeinek biztosítását. Az államtitkár az Európát és Magyarországot érintő népességfogyás kapcsán a foglalkoztatás bővítését emelte ki: ez hazánkban 2020-ig további 700 ezer ember foglalkoztatását jelenti. A munkanélküliség problémája mellett a munkaerőhiány is jelen van az országban, amit főképpen a szakképzés átalakításával, a piachoz való igazításával terveznek orvosolni: „A jövő azon múlik, hogy sikerül-e minél több fiatalt bevonni a szakképzésbe, ami óriási feladata jelenleg a társadalomnak. Terveink szerint a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák elvégzése nem zárja el a továbbtanulástól a fiatalokat: a szakvégzettség után lehetőség lesz érettségi vizsgát tenni, majd főiskolai-egyetemi tanulmányokat folytatni, vagy technikusi végzettséget szerezni. A szakképzésnek ki kell elégítenie a piac minőségi elvárásait, igényeit; ehhez viszont az kell, hogy a jó képességű fiatalok a szakképzés felé forduljanak, az iránt érdeklődjenek.” – hangsúlyozta Cseresnyés Péter. Az előadás többek között kitért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kínálta lehetőségekre is. Az államtitkár azt az üzenetet emelte ki, hogy a kormány fontos célja a foglalkoztatás bővítése, a közfoglalkoztatottak számának csökkentése és az elsődleges munkaerőpiacra való irányításuk, de legfontosabbként a fiatalok foglalkoztatásának kiterjesztését és itthon tartását nevezte meg.

A továbbiakban Székesfehérvár körzetének foglalkoztatási helyzetét foglalta össze Buday Attila, a FMKH Foglalkoztatási Főosztályának vezetője, a székesfehérvári ITS és a TFK munkaerőpiacot érintő kérdésekről Gáspár Edit, a Polgármesteri Hivatal Pályázati Irodájának vezetője beszélt. Pogátsnik Mónika, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar dékáni hivatalvezetője a felsőoktatás és munkaerőpiac helyi együttműködési lehetőségeiről tartott előadást, majd az átalakuló szakképzésről és felnőttképzésről, az új kihívásokról Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója számolt be. Z-generáció a munkaerőpiacon címmel Ruff Tamás, az Echo Szociológiai Kutatóintézet igazgatója adott elő, majd a konferencián dr. Lórodi László HR szakértő, munkajogi szakjogász a fejlesztési és partnerségi lehetőségekről beszélt a szociális gazdaságtól a nyílt munkaerőpiacig.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!



Fotó: Simon Erika
Szöveg: Fraller Ildikó
 

 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.