A látható zene

2015.12.07. 15:17
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2015. december 7. (hétfő)
Az „Új a PartiTúra” hangversenyen a természet hangjai csendültek fel. Galéria 
 



Különleges élményben lehetett része azoknak a fiataloknak, akik részt vettek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar „Új a PartiTúra” elnevezésű hangversenysorozat második előadásán ma a Vörösmarty Színházban. „A látható zene” koncerten Vivaldi: Négy évszak című műve csendült fel Trejer István hegedűművész szólójátékával és kisfilmjeinek kíséretében.    


Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ősszel útjára indított ifjúsági hangversenysorozatának második előadására került ma sor a Vörösmarty Színházban „Négy évszak – A természet, ahogy még nem tapasztaltad!” címmel. 

A fiatalokat a hangversenysorozat házigazdája Fenyő Gábor, a MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója köszöntötte, aki több mint harminc éve foglalkozik ifjúsági hangversenyek moderálásával. Mint köszöntőjében arra felhívta a diákok figyelmét, a rendhagyó koncerten a zenekar Vivaldi: Négy évszak című művét karmester nélkül adja elő. A hangok együttes és közös megszólaltatásában Bondor Erika koncertmesternek és Trejer István hegedűművésznek jutott kulcsszerep, akiknek játékához igazodtak az együttes tagjai.
A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a ma hallott koncertmű olasz zeneszerzőjének, Antonio Vivaldinak köszönhető a szólóhangszeres versenymű létrejötte, és a Négy évszak volt a legelső zenemű, ami természeti jelenségeket hangjegyeken keresztül érzékeltetett, tolmácsolt. Annak idején ez annyira új volt, hogy a művet komponáló zenész minden évszaknak a tartalmát még leírta szonett formájában is.
Az évszakok még érzékletesebb szemléltetésére a diákoknak több kisfilmet is levetítettek a színházban, melyeket maga Trejer István hegedűművész állított össze. A szólójátéka során felcsendültek így a filmvásznon is megelevenedtek.  

Az első a tavasz volt. A muzsika azt érzékeltette, ennek az évszaknak mindenki örül. Ebben volt madárkoncert, majd hallani lehetett a szellő susogását és azt, hogy a megolvadt folyók vize hogyan csörgedezik. Később egy fiatal pásztorfiú jelent meg a hallgatók képzeletében, aki a mezőn legeltette a nyáját, s közben elaludt. Hű kutyája pedig őrizte az álmát. Majd az utolsó tétel a falusi emberek örömét hozta el a hallgatóság elé.
A nyár a tikkasztó meleget, hőséget szemléltette, mikor csak néha lengedez egy kis szellő, amit a hegedű érzékeltet. Miközben egy parasztlegény alvását lehetett megtapasztalni, a távolból mennydörgés hallatszott. Majd kitört a vihar, aminek a végén megjelent a szivárvány.
Az ősz zenéje a szüretet, a mulatságot és a táncot hozta a fiatalok elé. Majd a kicsivel több bort fogyasztott emberek tántorgását érzékeltette a zene. A következő képben az álom jelent meg, míg utána a szürethez hasonlóan egy szintén jellemző őszi tevékenység, a vadászat.  
A tél zenéjében a hóesés volt hallható, ahol feltámadt a szél is. Az emberek hidegben való vacogását és topogását érzékeltetve csendültek fel a tél hangjai. Majd a legismertebb tétel - amit sokszor játszanak egymagában is – egy meleg szobát hozott a hallgatók elé, ahol pattog a tűz és bentről azt figyeljük, ahogy kinn kopog az eső az ablakon. Az égő fa szikráit a pengető vonósok érzékeltették. Míg az utolsó tétel a befagyott tó jegén korcsolyázó alakot ábrázolta, aki a siklás közben el is esik. Sőt a jég is megreped, és lék keletkezik benne. Majd a fiatalok érzékelhették a kétfajta szél játékát is, a meleg sirokkóét, ami simogatja az arcot, illetve a hideg bórát, ami északról fúj. A mondandó azonban ennél az évszaknál is az volt, mint a többinél, hogy mindegy mit hoz, mi szeretjük. 

Az innovatív előadás a gyerekek körében pozitív fogdatatásra talált, vastapssal köszönték meg az élményt a művészeknek.
A hangversenysorozat harmadik előadása március 18-án lesz, szintén a színházban.  Magyarország világszinten is elismert, Kossuth-díjas zongoraművésze, Bogányi Gergely ad koncertet, aki a „Csodazongora – Hangszer a jövőből!” című programon mutatja be és szólaltatja meg az általa tervezett, egyedülálló hangáramvonalas zongorát. A sorozat utolsó műsora május 11-én lesz „Szimfonikus mobilhívás – MobilCsengőHangverseny” címmel, amire a gyerekektől mobil csengőhangokat várnak a zenekar e-mail címére (info@arso.hu). Ennek beküldési határideje december 11.   

A hangversenysorozat plakátja az alábbi linken elérhető:
http://okkfehervar.hu/index.php?pg=media66472_hu#66472

Az előadáon készült fotók letölthetőek a Galériából. 


                                      

Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.