Ferenc Jóska fújatja a trombitát...

2016.02.10. 11:46
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. február 10. (szerda)
Folytatódik a Kákics együttes sikeres koncertsorozata 
 

 

Az idén is több helyszínen mutatja be a Kákics együttes a Ferenc Jóska fújatja a trombitát… című koncertjét. Az elmúlt két évben a Kárpát-medence egyik felét bejárt előadás most megújulva, és már az Alba Regia Táncegyüttes táncosaival kiegészülve a Kárpát-medence másik felén is bemutatkozik. Erről tartottak ma sajtótájékoztatót a Királykút Emlékházban.

A Kákics együttes Ferenc Jóska fújatja a trombitát… című előadása a Nagy Háború idején és utána keletkezett népdalokon keresztül autentikus módon mutatja be a magyar katonák sorsát. A koncert alatt a nézők gondolatban a székesfehérvári 17-es gyalogezred és a székesfehérvári  10-es huszárok honvédeivel járhatják be az egykori harcok helyszíneit Szerbiától Galícián és Erdélyen át Doberdóig.

A dalok között a zenészek korabeli feljegyzésekből, levelekből olvasnak fel, miközben kivetített archív fényképfelvételek is megidézik a korszak, a frontok hangulatát.
A koncertsorozat 2014-ben és 2015-ben nagy sikert aratott mind Magyarországon, mind Erdélyben. Az előadás bejárta a Kárpát-medence egyik felét, s a megemlékező előadás most eljut a másik felére is, Beregszásztól Várpalotáig, összesen 10 városba.
A programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatja, fővédnöke Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Mint arról a ma délelőtt a Királykút Emlékházban tartott sajtótájékoztatón Tárnok Ákos, a Kákics együttes vezetője és Majoros Róbert, az Alba Regia Táncegyüttes művészeti vezetője beszámolt, a műsor – ami eredetileg egy órás volt – idén 90 percesre bővült, és kiegészült táncos koreográfiákkal. Új dalok kerültek be a repertoárba, és ezúttal nemcsak a húsvét, de a karácsony háborús megünneplését is bemutatják az alkotók.

Ahogy Tárnok Ákos fogalmazott, számukra nagyon megható volt a műsor összeállításakor általuk fellelt adatokból, hogy a katonák például betlehemet készítettek, s lövészárokról lövészárokra járva betlehemeztek, s akkor az oroszok sem lőttek, tűzszünet volt. Sőt ajándékot hagytak a magyar katonáknak. A szentestén pedig egyetlenegy kereszténynek sem kellett kimennie őrségbe, mert a zsidó vallású katonák mind vállalták ezt azért, hogy a karácsonyt a keresztények meg tudják ünnepelni. 

Mint Majoros Róbert elmondta, számukra ez egy hálás feladat volt. Egy kész zenei koncertet kellett nekik tánccal színesíteni. Arra mindenképpen törekedtek, hogy a tánc csak aláfestés legyen, s ne kerüljön előtérbe. Hangsúlyozta, hogy a táncegyüttes férfi tagjai – akik a műsorban szerepelnek – nagyon örültek ennek a felkérésnek. Majd hozzátette, a magyar folklór egyedülálló olyan szempontból, hogy népdalaiban nagyon sok katonadal fennmaradt. S ugyanúgy rengeteg olyan férfitánc van, ami ezen katonadalokhoz passzol, így a verbunk, a legényes, az eszközös tánc, a fegyveres tánc. Így ezek a műsorba mind be is épültek.

A programsorozat Sajószentpéteren kezdődik február 12-én, míg Székesfehérvárra március 11-én érkezik. Az előadást a fehérvári közönség 19 órás kezdettel a Táncházban tekintheti meg. A belépés ingyenes.

 
                                          


Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Bácskai Gergely

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.