Ifjúságszakmai konferenciát tartottak a Hiemer-házban „Az Y generáció holnapja” címmel. A Kaptár Országos Ifjúság Szakmai Nonprofit Kft. által szervezett fórumon ifjúságszakmai aktualitásokról, a várható forráselosztásokról és az ifjúság társadalmi helyzetéről tanácskoztak. Az eseményen részt vett Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár és dr. Cser-Palkovics Andás polgármester; előadást tartott többek között Mészáros Attila alpolgármester és Janzsó Ádám, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke.


„Az Y generáció holnapja” – ezzel a címmel tartottak ifjúságszakmai konferenciát csütörtökön Székesfehérváron a Kaptár Országos Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. szervezésében. A konferencia céljaként az ifjúságszakmai aktualitásokról, a várható ifjúságszakmai forrásallokációról és az ifjúság társadalmi helyzetéről való tanácskozást jelölték meg.

A szakmai fórumot Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy a konferencia izgalmas munkacíme nem egyszerű feladatot jelöl ki: „A ’80 és ’94 között született generáció kapcsán nagyon különböző élethelyzetben lévő fiatalokról beszélünk. Az ő életérzésükről, vágyaikról, helyzetükről, kilátásaikról kell olyan általános megállapításokat tennünk és konzekvenciákat levonnunk, amelyek alapján szakpolitikai intézkedéseket hajthatunk végre és döntéseket hozhatunk.” A helyettes államtitkár a digitális világban már jártas, megoldásorientált, önbizalommal bíró generáció három problémáját emelte ki beszédében: a munkanélküliséget, a jövőre vonatkozó kilátástalanság érzését és az otthonteremtés nehézségeit – mint mondta, ezeknek a kezelése és megoldása jelenti a holnapról való gondolkodást. A kormány intézkedései kapcsán Schanda Tamás tájékoztatott, hogy jelenleg a legújabb felmérések alapján már 10%-kal kevesebben gondolják a lakáshelyzetet a legsúlyosabb problémának, köszönhetően az otthonteremtési programoknak, valamint 2012-től 2016-ig az ifjúsági munkanélküliség 28,7%-ról 14,2%-ra, azaz a felére csökkent. Ennek az aránynak a javítására a kormány a jövőben közel 200 milliárd forintot fordít az Ifjúsági Garancia Programra. A bizonytalan jövőkép pozitív alakítását a helyettes államtitkár a foglalkoztatási kérdések javításában és az otthonteremtés támogatásában jelölte meg, valamint azoknak az intézkedéseknek az elindításában, amelyek a közösségeket segítik.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönetet mondott a szervezőknek, hogy „Az Y generáció holnapja” témával foglalkozó szakmai tanácskozást hívtak össze. Elmondta, hogy az Y generáció problémái kapcsán kikerülhetetlen a Z generációról is beszélni, amit a felgyorsult fejlődés okozta különbségek sürgetnek: a reális szembenézés a következő nemzedék életének alakulása miatt kikerülhetetlen. „A 2010 óta elindított kezdeményezéseink alapján azt tapasztaljuk, hogy meg lehet szólítani ezt a generációt, vannak véleményeik, ötleteik, javaslataik, és szívesen vesznek részt közösségi programokban – amennyiben a róluk szóló döntések az ő bevonásukkal történnek. A bennük lévő energiát nagyon jól lehet a közösség szolgálatába állítani, a kreativitásuk pedig – talán éppen ebből az interaktív világból fakadóan – hatalmas és rendkívül újszerű. A városi közösség számára az a legfontosabb és legnehezebb feladat, hogy itthon tartsuk ezeket a fiatalokat, annak biztosításával, hogy a választott hivatásukban érvényesülhessenek.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. A város fejlődése elképzelhetetlen a szakképzett új generáció nélkül. Ehhez a fiatalok felkészítésében és a megfelelő szakmai kihívásokkal bíró, kedvező egzisztenciális feltételeket nyújtó munkalehetőségek mellett az élhető város körülményeinek kialakításában – például a kulturális és sportolási lehetőségek, vagy az egészségügyi szolgáltatások tekintetében – van fontos szerepe a városnak.

Székesfehérvár ifjúsági szemmel címmel tartott előadást Mészáros Attila, a kiemelt projektekért és ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester. „2010 és 2016 között több, az ifjúságot érintő kezdeményezést vállaltunk fel azzal a céllal, hogy az itt élő fiatalok úgy érezzék: jó Székesfehérváron élni. Ehhez sok szempontból kedvezőbb feltételeket kellett teremtenünk a korábbi évekhez képest abban a városban, amelyben 45 közoktatási intézményben 20 ezer diák tanul. A megvalósításhoz létrehoztuk a Székesfehérvári Diáktanács szervezetét, amelynek a működéséhez a hivatalos formát és az anyagi hátteret az Önkormányzat biztosítja.”

2014 novemberében 300 diák részvételével Székesfehérváron rendezték meg az Országos Diákparlamentet azzal a céllal, hogy párbeszéd kezdődhessen a kormány és a középiskolások között. A városban több szervezet is segíti a fiatalokat: az Új Nemzedék Kontaktpont és a Kaptár Ifjúsági Iroda mellett létrehozták a Diákmunkát segítő pedagógusok szervezetét. Az alpolgármester a város által támogatott tehetségkutató programok és pályázatok bemutatása után a felsőoktatásban elért fejlesztéseket emelte ki: a Corvinus Egyetem és az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérváron induló szakjainak és a duális képzési lehetőségek hangsúlyozásával.

„A jövőre vonatkozó feladataink között a 2017-es Országos Diákparlament szervezése és a Megyei Jogú Városok diákvezetőinek idei kétnapos, szakmai találkozója szerepel. Nagy várakozással tölt el bennünket, hogy Székesfehérvár pályázott az Európa Ifjúsági Fővárosa 2019 címre – április végén fog kiderülni, hogy tovább küzdhetünk-e ennek eléréséért. A pályázat fő vonala – visszautalva az előbbiekben elhangzottakra – a Z generáció Európa jövőjéről való gondolkodása.” – fogalmazott Mészáros Attila.

A Nemzeti Ifjúsági Tanácsot mutatta be Janzsó Ádám, a Tanács elnöke. Elmondta, hogy a 2012-ben alakult szervezet jelentősége az ifjúság egységes érdekképviselete. Csatlakozott ahhoz a felvetéshez, hogy a Z generáció kapcsán felmerült problémák érintik az Y és a többi generációt is – például a köznevelés, a civil szervezetek, vagy a fiatalok társadalmi részvételének tekintetében. Janzsó Ádám kiemelte, hogy a véleménynyilvánításhoz eszköztárakat kell biztosítani, a strukturált párbeszéd módszerének alkalmazásával, valamint a megyei központok létrehozásával.

A konferencia további programjai és témái között az ifjúságnak az operatív programokban elfoglalt helye, a generációs problémák, az Erasmus program és a bűnmegelőzés is szerepeltek. Az előadók között ott volt Majzik Balázs, az EMMI Ifjúságügyi Főosztályának Főosztályvezető helyettese, Székely Levente, a Kutatópont Kft. és Domokos Tamás, a Magyar Városkutató Intézet szociológusa, Karvalits Ivett Eurodesk országos koordinátor az Erasmus+ Ifjúsági Programirodából, valamint Kincses Zsolt Dávid, a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának főosztályvezetője.