A Katyń Emlékkeresztnél tartottak megemlékezést szerdán a lengyel nép legnagyobb nemzeti tragédiájának, az 1940-ben elkövetett katyńi tömegmészárlás áldozatainak tiszteletére. Emlékező beszédében Straszewski Andrzej, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Keleti Golgotán történt borzalmak felelevenítésében mementónak nevezte a borzalmas eseményt: az élőknek azért kell emlékezniük, hogy az ilyen tragédiák soha ne ismétlődhessenek meg. A koszorúzáson részt vett Vargha Tamás államtitkár, valamint a kormányhivatal, továbbá a megye és város Önkormányzatának képviselői.


1940 tavaszán barbár tömeggyilkosságot követtek el orosz csapatok a Katyń környéki erdőkben: kivégeztek és jeltelen tömegsírokba rejtettek 22 ezer lengyel értelmiségit, tisztet és tisztségviselőt. Rájuk emlékeztek szerdán délelőtt a Jávor Ottó téri Katyń Emlékkeresztnél. Emlékező beszédében Straszewski Andrzej, a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a ’Keleti Golgotánál’ történt borzalmak felelevenítése kapcsán az áldozatokról beszélt: „Itt vagyunk, hogy az igazságot tudjuk hirdetni, és hogy emlékezzünk. Katyń a bolsevikok műve: szörnyűséges, gonosz, barbár cselekedet, a sztálinizmus szimbóluma. Ezzel bizonyságot adtak arról, hogy számukra nem léteznek szabályok és számukra nem szent az emberi élet sem, pusztán eszköz.”

Straszewski Andrzej felelevenítette a 76 évvel ezelőtti borzalmas eseményeket: április 3-án a kozelszki hadifogolytáborból szállítottak embereket a Katyń környéki erdőkbe, majd agyonlőtték őket; ezt követően ugyanígy meggyilkolták a sztarobelszki és az osztaskovi táborból elhurcolt foglyokat. A parancsot március 5-én adták ki: a jegyzék alapján a szovjet vezetés arról ír, hogy a táborokban és börtönökben lévő lengyel hadifoglyok a szovjet hatalom elkötelezett ellenségei, így indokolt az értelmiségi elithez tartozó 22 ezer ember brutális lemészárlása. Köztük volt a magyar Korompay Emánuel Aladár, lengyel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora. „A katyńi igazságról éveken keresztül hallgatni kellett. A mai szabad európai társadalmakban élőknek fenn kell tartaniuk a teljes történelmi igazságot, és emlékezniük kell a legrettenetesebb eseményekre. Katyńban azokat az embereket ölték meg, akik a saját országuk függetlenségének védelmére keltek. Az élők számára mementó: mindent meg kell tenni, hogy ilyen tragédiák soha ne ismétlődhessenek meg!”

A megemlékezésen Szűcs Norbert, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákja Tóth Erzsébet Katyń földjén című versét mondta el: „Nem volt gyertya, virág, imádság fölöttük,/ A mécses a távoli kedvesek szemében égett./ Végtelen imádság lett az életük./ Csöndmérgezte hónapok, évek, elszáradt remény./ A halált ők nem élték meg, a halál nem része az/ Életnek. A gyalázat is az élőkre várt, a szégyen, élni tovább…”

A Katyńi Áldozatok Emléknapján közös koszorút helyezett el az Emlékkeresztnél Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Dancs Norbert, a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalának vezetője, Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke és Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere. Lerótták kegyeletüket továbbá a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a VÁLASZ - Független Civilek Fehérvárért Egyesület képviselői, Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő, valamint a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója és diákjai.