Építészhallgatók munkáiból nyílt kiállítás a Csók Képtárban

2016.05.23. 18:59
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. május 23. (hétfő) 
Kulturális célú középületeket terveztek a Belvárosba.     Galéria  
 
 
 
 
 
 
Székesfehérvár belvárosi helyszíneire készült építészhallgatói tervekből és makettekből nyílt kiállítás hétfőn a Csók István Képtárban. A „Középpont” című tárlaton a Lakatos utca és főként a Várkörút beépítetlen területeire megálmodott, döntően kulturális célú épülettervek tekinthetőek meg június 9-ig. A megnyitón dr. Cser-Palkovics András polgármester és Balázs Mihály DLA Kossuth-, Ybl Miklós-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár köszöntötte a résztvevőket.

Galériákat, kézműves házakat, kortárs művészeti épületeket, alkotóházakat, sőt fotóműtermet és fotóstúdiót is álmodtak Székesfehérvár Belvárosába a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Középület-tervezési Tanszékének ötödéves hallgatói. A fiatalok tanulmányának egyik fontos állomása a komplex tervezés tantárgy, melynek keretében a hallgatók valós helyszínekhez kötődően dolgoznak, megoldást kínálnak egy problémára, illetve feltárják a térben rejlő lehetőségeket egy adott városban, vagy egy városi közösségben. A tanszék és a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája gyümölcsöző szakmai kapcsolatokat ápol, ennek köszönhetően a hallgatók azt a feladatot kapták, hogy ezúttal Székesfehérvár Belvárosát vegyék célba ötleteik megvalósításához. Tanáraik szakmai irányítása mellett a Lakatos utca és főként a Várkörút „foghíjas” területeire készítették el a jellemzőn kulturális célú középületek terveit és makettjeit, melyekből 26 tekinthető meg a Csók István Képtárban.

A megnyitón dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket. Arról beszélt, hogy a leendő építészek, a szakma következő generációjának képviselői rendkívül izgalmas feladatot kaptak Székesfehérvár épített környezetének megújítására, átgondolására. Mindez nagyon jó lehetőség a városnak is, hiszen az ötleteket egy-egy tér jövőbeni átalakításakor figyelembe tudják venni. Székesfehérvár és az egyetem között korábban volt már együttműködés, így bízhatunk abban, hogy a mostani terveket készítő fiatal építészekkel is dolgozhat majd a város a jövőben. A polgármester hozzátette: nehéz folyamat, amíg a történelmi Belvárosban, a műemléki környezetben egy-egy ötletből megszületik az építési terv és a konkrét megvalósítás. Bizonyosan lesznek a jövőben szakmai viták arról, hogy a városfejlesztés miként haladjon tovább, és a több mint ezeréves örökségünkhöz hogyan tegyük hozzá a saját fejezetünket. Ez pedig mindenképpen szükséges az építész szakma segítsége.

Ugyancsak felszólalt a megnyitón Balázs Mihály DLA Kossuth-, Ybl Miklós-díjas építész, tanszékvezető egyetemi tanár. Elmondta: az építészhallgatók hálásan fogadták a város felkérését és sok törődéssel dolgoztak a feladataikon. Fontos volt, hogy élő, valóságos problémákkal foglalkozhattak az egyetem falain kívül, és megtapasztalhatták azokat a kihívásokat, melyekkel Székesfehérvár küzd. Egészen kiemelkedő a város történelmi múltja, kulturális hagyatéka, ami hatványozza minden itt dolgozó építész felelősségét. Megtapasztalhatták Székesfehérvár mindennapi gondjait, ami más városokban is jelen van: a műemléki környezet szabta lehetőségek és a kor követelményei olykor konfliktust eredményeznek. A „messziről jött ember”, mint külső szemlélő meglátásai azonban hasznosak lehetnek.

Székesfehérvár Önkormányzata és a Szent István király Múzeum közösen szervezte a „Középpont” című kiállítást, amely június 9-ig, vasárnap kivételével a hét minden napján megtekinthető a Csók István Képtárban.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 
 
 
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Kiss László
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.