Fehérvári ezredekről mesél a Városház tér

2016.05.27. 15:28
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. május 27. (péntek)
Újabb I. világháborús kültéri tablókiállítás nyílt. Galéria 
 
 
 
 
 
„Kik acél falakként állották a vártát, orosz ingovány s Doberdo tetején..." címmel másodszor nyílt kültéri tablókiállítás az I. világháborús székesfehérvári alakulatokról a Városház téren.  A Városi Levéltár és Kutatóintézet által önkormányzati támogatással szervezett tárlatot, amely idén a balkáni és a galíciai front eseményeit mutatja be, Brájer Éva alpolgármester nyitotta meg, a kiállítás anyagáról Horváth Péter kurátor beszélt.  A rendezvényen közreműködött a Kákics zenekar. 


Újabb szabadtéri tablókiállítás nyílt „Kik acél falakként állották a vártát, orosz ingovány s Doberdó tetején” címmel a Városház téren, melyet tavaly közösen indított el a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint Székesfehérvár Önkormányzata.  A köztéri tárlat az I. világháború balkáni és a keleti frontjának eseményeit mutatja be, emléket állítva a Nagy Háború küzdelmeiben helytálló székesfehérvári katonáknak. A tablók a Szerbia meghódításától a Románia hadba lépéséig tartó, 1915 augusztusa és 1916 ősze közötti időszakot ölelik fel.

„A Nagy Háború óta eltelt száz év, ez a kerek szám felerősíti emlékező kötelességünket.” – kezdte köszöntő beszédét Brájer Éva alpolgármester, majd felidézve a Szent István Király Múzeum nemrégiben véget ért Országzászló téri kiállítását és a Nemzeti Múzeum nagy sátorban megrendezett különleges tárlatát, a legújabb, járókelőket megszólító tablókiállítást méltatta. Az alpolgármester a tárlat témájával kapcsolatban így fogalmazott: „A 19. század hadviselési formáihoz a Nagy Háborúban a 20. század gyors és pusztító fegyverei társultak: gyorstüzelő fegyverek, rövid idő alatt sok halálos lövedék. A háború közben kellett ehhez megalkotni a hadviselés formáit. Ennek egyike volt, hogy lövészárkokat építettek, és ezekben az egymással szemben álló lövészárkokban aztán évekre megrekedt a front, és hosszú évekig tartott az öldöklés. Emiatt több magyar és fehérvári katona veszett oda, mint első látásra a talán öldöklőbbnek gondolt II. világháborúban.” Brájer Éva a múlt ismeretének a jövőt szolgáló szerepét hangsúlyozta, és a hősök tiszteletére, a bátor, kötelességtudó, a halállal is szembenéző honvédekre emlékeztetve ajánlotta a kiállítást.

Horváth Péter
kurátor ismertetőjében elmondta, hogy a fő cél az I. világháborúban harcolt fehérvári ezredek helytállásának, küzdelmeinek bemutatása a csaták, harcok, ütközetek felidézésével: „Három nagy témára osztottuk fel az idei kiállítást: a rovnói hadjáratra, a 2. szerb hadjáratra és a Bruszilov-offenzívára. Ez egészen 1915 augusztusának végétől 1916 augusztusának végéig követi nyomon a történéseket.” Az első négy tabló a balszerencsés, hatalmas veszteségekkel járó rovnói hadjáratot mutatja be, kiemelve a 2. osztrák-magyar hadsereg hősies 69-es gyalogezredét. A Szerbia meghódításáról szóló tablók – ugyan ebben a hadjáratban fehérvári ezred nem harcolt – azért különlegesek, mert a magyar irodalomban erről nem lehet olvasni; egész Szerbia a Monarchia és a bolgárok kezébe került.  A kiállítás anyagában a Bruszilov-offenzíva kapta a főhangsúlyt: a kilenc tabló az I. világháború fordulópontját, az osztrák-magyar haderő megtörését foglalja össze. A legnagyobb orosz győzelmet hozó offenzívában közel félmillió katona vesztette életét. Ezekben a harcokban több fehérvári alakulat küzdött: a 10-es és 13-as huszárezred alakulatai a 69-es gyalogezreddel. 

A kiállítás megnyitóján a Kákics zenekar adott elő Szerbiához és Galíciához köthető katonadalokat. A rendezvényen részt vett Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, Spányi Antal megyés püspök és Viza Attila tanácsnok, önkormányzati képviselő. A járókelők augusztus 31-ig tekinthetik meg a tablókat, akár hosszabban elidőzve egy-egy kép, térkép, vagy leírás előtt.

A Városi Levéltár és Kutatóintézet tervei között szerepel, hogy a következő évben újabb kiállítással tiszteleg Székesfehérvár hős katonái előtt. 


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika


 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.