A székesfehérvári Szent István Székesegyház a Székesfehérvári Egyházmegye főtemploma, Székesfehérvár belvárosának egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik katedrálisa. A rendkívül gazdag, erőteljes barokk, néhol gótikus elemeket viselő Bazilika előde az a sírkápolna volt, melyet Géza nagyfejedelem alapított a 970-es években, majd IV. Béla 1235-ben építtette át bazilikává, melyet a törökök dzsáminak használtak. Kiűzésük után városplébánia lett 1688-tól. Majd renoválása és barokk átépítése során új titulust kapott, a munkálatok 1771-re fejeződtek be. Újjáépítését a Fehérváron 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia királynő is támogatta. Ettől az évtől székesegyház. A templom 1938 óta XI. Piusz pápa privilégiuma által bazilika ranggal bír.

 

A székesfehérvári püspöki székesegyház északi homlokzata főpárkányának mintegy nyolc méteres szakasza 2014 nyarán leomlott, így szükségessé vált az épület teljes felújítása. A Székesfehérvári Egyházmegye megkeresésére a kormány 380 millió forint azonnali támogatást nyújtott, míg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 100 millió forinttal járult hozzá a munkálatok elvégzéséhez. Ezen túl magánszemélyek, közösségek, cégek, sportolók, művészek, ének- és zenekarok nagylelkű, önzetlen támogatással segítették a munkálatokat. 

 

A támogatásoknak köszönhetően a székesegyház tetőszerkezetének teljes körű helyreállítása 2015 szeptemberében elkészült, majd megkezdődhetett a templom homlokzatának felújítása. Idén áprilisban aranyozás céljából leemelték a székesegyház északi tornyát koronázó keresztet, amelynek ürege egy korrodálódott fémhengerben üveg időkapszulát rejtett. 

Az ebben megtalált dokumentumok, illetve tárgyak ma délután kerültek bemutatásra a sajtó munkatársainak a Püspöki Palotában.

 

A fellelt üveghenger tartalmáról Mózessy Gergely, egyházmegyei gyűjteményigazgató adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a kordokumentumok 1807-ből, 1868-ból, illetve 1894-ből származnak, vagyis a székesegyház 19. századi felújításaival kapcsolatos iratokat találták meg benne. Ezen emlékiratok tartalmazták mind a három évből az egyházmegyei papság névsorát, valamint a város tisztikarának felsorolását. Az 1868-as dokumentumok között találtak még a megye tisztikarát bemutató nyomtatványt, városi közgyűlési határozatot és jelentést, valamint egy emléklapot is. A két későbbi évből származó iratok között megtalálták a tornyon dolgozó munkások neveit tartalmazó listát is, valamint ezen túl pénzérmék is előkerültek. 

A Bazilikán ugyan végeztek felújítási munkálatokat az 1930-as, 1940-es, valamint 1960-s és 1980-as években is, de vélhetően ezekben az években a kereszthez nem nyúltak, tekintettel arra, hogy a 20. századi rekonstrukciókból dokumentumokat nem találtak az időkapszulában. 

 

Elhangzott, hogy a megtalált dokumentumok eredeti példányait digitalizálták, illetve az 1807-es kéziratokon állagmegóvási munkákat végeztek, s a most zajló felújításra emlékező irattal együtt az eredeti formában helyezik majd vissza a keresztbe. 

 

Az emlékiratot a ma délutáni sajtótájékoztatón kézjegyével látta el Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester. 

 

Spányi Antal az aláírás előtt arról beszélt, hogy ünnepi pillanatnak érzik ezt a mostanit, és a templom felújításában egy jelentős állomásnak, amikor azt remélik, hogy ez a templom – amelynek felújítása a város, a kormányzat, illetve sok intézmény, sok ember összefogásával és természetesen az egyház erejének hozzátételével most megvalósult – sokáig éke és dísze lesz Székesfehérvár belvárosának.

Köszönetét fejezte ki, hogy elődeik nyomán ők is együttműködésben az önkormányzattal tudták ezt a felújítást megvalósítani, és most a polgármesterrel együtt tudják ellátni kézjegyükkel az emléklapot.

Majd arról adott tájékoztatást, hogy most a templom belsejében kezdődik meg a feltárás, a régészeti munka, így ennek időszakára további megértést és türelmet kért a lakosoktól, a székesegyház környékén történő deponálások miatt.  

 

Dr. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, hogy nehéz nem meghatottan állni ilyen tárgyak és dokumentumok mellett, amelyek múltunk darabjai, és amelyeknek létezéséről évtizedeken keresztül nem is tudtunk. Így ez most nemcsak a művészettörténészek, levéltárosok számára, hanem mindenki számára egy nagyon érdekes és megható is egyben.

A Bazilika – mint mondta – eddig is Székesfehérvár Belvárosának dísze volt, és ahogy most kinyílt, talán még meghatározóbb része lesz ennek a történelmi belvárosnak. Ennek hitéleti jelentőségéről beszélt, illetve kultúránk vonatkozásában annak üzenet értékéről. Elmondta, hogy természetes volt, hogy a templom felújításában a város is kivette a részét. Hangsúlyozta: a múltból kaptunk üzenetet, és hozzátéve a ma üzenetét, ezt a jövőnek szánjuk. Bízik abban, hogy a kormány, az egyházmegye és az önkormányzat együttműködésében meg tudják teremteni a tudományos, a szellemi, a lelki és az anyagi hátterét is annak, hogy ez a felújítási munka a templomon belül is folytatódni tudjon.

Megköszönte az egyházmegye vezetőjének a megtiszteltetést, hogy közösen írhatják alá ezt az emlékiratot.     

 

A Pro Memoria dokumentumon túl az időkapszulába helyezik még a rekonstrukcióban résztvevők nevét, a Székesfehérvári Egyházmegye papságának, valamint az Egyházmegyei Hivatal tisztviselőinek listáját, Magyarország állami vezetőinek névsorát, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tisztviselői felsorolását, valamint a Fejér Megyei Közgyűlés, a Fejér Megyei Kormányhivatal és a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetőinek neveit, valamint jelenleg használatos pénzérméket is.

 

A keresztet az időkapszulával együtt július 1-jén, pénteken reggel emelik vissza a székesegyház északi tornyára.  

 

 

 

A sajtótájékoztatón készült fotók letölthetőek a Galériából. 

 

 

 

                                                    

 

 

Szöveg: Kész Mónika

Fotó: Simon Erika