Az Osszárium megnyitásával folytatódtak a Székesfehérvári Királyi Napok

2016.08.13. 12:57
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. augusztus 13. (szombat) 
Az ünnepségek végéig ingyenesen tekinthető meg a Nemzeti Emlékhely.     Galéria  
 
 
 
 
 
 
 
A néhai királyaink földi maradványait őrző Osszárium ünnepélyes megnyitásával folytatódtak szombaton a Székesfehérvári Királyi Napok.  A Nemzeti Emlékhely a programsorozat végéig, augusztus 21-ig ingyenesen, regisztrációs jeggyel tekinthető meg. Hétvégi napokon 15.00 órától szakvezetéssel egybekötött látogatást is tartanak a területen.

A Nemzeti Emlékhelyen található Osszárium egykori uralkodóink és családtagjaik, rangos egyházi és világi személyek csontmaradványait rejti, közös síremléket emelve számukra. A hányatott sorsú leleteket speciálisan szigetelt dobozokban, klimatizált körülmények között, a látogatóktól elzárva őrzik az esztendő nagy részében. A Székesfehérvári Királyi Napok idejére azonban hagyományosan minden esztendőben megnyitják és látogathatóvá teszik az Osszáriumot a nagyközönség számára is.

Az ünnepi eseményre ezúttal augusztus 13-án, szombaton délelőtt került sor. Árpád-házi királyainkról szóló énekeket hallhattak a résztvevők Enyedi Ágnes népdalénekes előadásban, majd Dr. Demeter Zsófia történész, Székesfehérvár Díszpolgára, a Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatója mondott beszédet a Romkert történetéről. Részletesen beszámolt a széleskörű összefogással megvalósult, városfejlesztési és nemzeti célokat egyaránt szolgáló feltárásról, valamint az 1938-as év jelentőségéről. Mint ismert, a Szent István halálának 900. évfordulójáról megemlékező esztendőben több, országos jelentőségű esemény zajlott Székesfehérváron. Május 22-én a vitézavatás volt az első hivatalos ünnepség a frissen feltárt és kialakított Romkertben. Június 1-jén az Aranyvonat - országjáró körútjának második állomásaként - Székesfehérvárra érkezett és szállította a Szent Jobbot, illetve ezen a napon zajlott Prohászka Ottokár püspök újratemetése. Augusztus 18-án a városban tartották az országgyűlés két házának együttes ülését, melyen augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. Dr. Demeter Zsófia beszélt a középkori Magyarország egyik legfontosabb épületéről, a Szűz Mária királyi prépostsági templomról, az Osszáriumról és a tavaly felavatott Szent István Emlékjelről, melyek egyaránt őrzik és képviselik a minden magyar ember által keresett szakralitást. Marosi Arnold egykori múzeumigazgató szavait idézve elmondta: „A székesfehérvári bazilika összekötő kapocs a múlt és a jövő között. Őrzője az ősi hagyományoknak és bölcsője a kereszténységnek, Nyugattal való kapcsolatunknak. Még romjaiban is úgy áll előttünk, mint kulturális értékeink gyűjtőlencséje és a magyarság belőle kiinduló civilizációjának kisugárzása... Minden értékünket latba kell vetnünk, hogy mások előtt a megbecsülés, magunkban a nemzeti öntudat erősödése legyen osztályrészünk.” 
Ma sincs más feladatunk. – zárta beszédét Dr. Demeter Zsófia.

A nyitó ünnepség virágok elhelyezésével zárult az Osszáriumban. Az eseményen közreműködtek a Koronázási Ünnepi Játékok történelmi óriásbábjai is. A Nemzeti Emlékhely a Székesfehérvári Királyi Napok teljes időtartama alatt, augusztus 21-ig, naponta 9:00-20:00 óra között várja a látogatókat és díjtalanul, regisztrációs jeggyel tekinthető meg. Az Osszáriumban Rácz Piroska antropológus tart szakvezetést augusztus 13-14-én, valamint 20-21-én, szombati és vasárnapi napokon 15.00 órai kezdettel.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.