2016.08.16. 23:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. augusztus 16. (kedd)
Rossini oratorikus művét világhírű szólisták adták elő. Galéria
A Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozata páratlan, felemelő komolyzenei koncerttel folytatódott a Nemzeti Emlékhelyen. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az Alba Regia Vegyeskarral és a Primavera Kórussal kiegészülő Egyesített kórus közreműködésével Rossini Stabat Mater című oratorikus művét tolmácsolta, szólót énekelt a Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész Rost Andrea, valamint a moszkvai Bolsoj Színház előadóművészei, Svetlana Shilova, Maxim Paster és Petr Migunov. A hangversenyt Drahos Béla vezényelte.
A tíznapos összművészeti rendezvénysorozat keretében kedden este a Nemzeti Emlékhelyen lélekemelő Mucica Sacra koncerten vehettek részt a komolyzene-rajongók. A Szent István ünnepe köré szervezett programsorozatban az idei hangverseny is igazi kuriózum volt: a Nagyboldogasszony-bazilika romjai felett Drahos Béla Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész vezényletével adták elő Gioachino Rossini Stabat Mater című világhírű művét. Szólót énekelt a Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész Rost Andrea (szoprán), valamint a moszkvai Bolsoj Színház vezető szólistái, Svetlana Shilova (mezzoszoprán), Maxim Paster (tenor) és Petr Migunov (basszus). A lenyűgöző produkcióban közreműködött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és az Egyesített kórus – az Alba Regia Vegyeskar Kneifel Imre, a Primavera Kórus Horányi Otília irányításával, a Vass Lajos Kórus Bárd Judit és Szűcs Dániel karnagyokkal és a polgárdi Clara Voce Vegyeskar. A magával ragadó előadás és a hangzás mellett a szakrális helyszín tette még teljesebbé a művészi estét a résztvevők számára.
Az előadás szólistái, akiket a világ számtalan színpadán hallhat a közönség, feledhetetlen élményt szereztek. A szoprán Rost Andreát ismeri a bécsi közönség, állandó visszatérő vendége a Milánói Scalának, és számtalanszor énekelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon is. Rendszeresen fellép a világ nagy operaházaiban, Párizstól New York-on át Londonig, valamint koncert- és dalénekesként is vendégeskedett már a világ minden fontos pódiumán. Svetlana Shilova a Szentpétervári Operában kezdte pályafutását, 2008-ban részt vett a pekingi nyári olimpiai játékok kulturális programsorozatában, és énekelt a Lyoni Nemzeti Operában is. Maxim Paster kóruskarnagyként, majd énekművészként végzett. A nagy orosz operák főszerepei mellett rendszeresen szerepel oratorikus művek előadásában és vendégszerepel a nagy olasz és német operaházakban. Petr Migunov tanulmányait először karvezetés, ezt követően énekművész szakon végezte. Sikeres fellépéseket tudhat magának többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Japánban.
Drahos Béla, a Stabat Mater karnagya, karmesteri ambícióit – mint fuvolaművész – Bernstein, Doráti, Gardelli és Ferencsik irányítása alatt szerezte; dolgozott a világhírű Kobajasi Kenicsiró karmester asszisztenseként is. Jelenleg a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, valamint a Zeneakadémia és a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanára.
A Stabat Mater középkori himnuszt Rossini előtt többen megzenésítették, az olasz komponista alkotása – a négy szólistára, vegyeskarra és zenekarra írt oratorikus mű – és annak története ezek közül a leghíresebb. A különc zseniként számon tartott komponista, aki 37 évesen írta meg utolsó operáját, hat tétel elkészültével betegség miatt az egyik barátját kérte meg a befejezésre; a kiadókkal pereskedett is a mű kapcsán. A hiányzó tételek megírását követően először Párizsban csendült fel az azóta világhírűvé vált alkotás. A Stabat Materben fellelhető Rossini operastílusa; a komponista ars poeticája alapján nem a szöveget alakította zenévé, hanem az egész kompozíció atmoszféráját követte a komponálás során. Híressé váltak a költő Heinrich Heine szavai, miszerint a mű ’a kereszthalál borzalmait enyhíti’, és a muzsikában ’a végtelenség érzése körülöleli a mindenséget’.
„Stabat Mater dolorósa/Iuxta crucem lacrimósa/Dum pendébat Fílius”, azaz „Áll a fájdalomnak anyja,/ Kín az arcát könnybe vonja./ Úgy siratja szent Fiát.” – így kezdődött a Musica Sacra koncertje a Nemzeti Emlékhelyen. A középkori szöveg, a zenemű, az előadóművészek és az egyedülálló helyszín együtt teremtettek valódi áhítatot a hangversenyen.
A tíznapos összművészeti rendezvénysorozat keretében kedden este a Nemzeti Emlékhelyen lélekemelő Mucica Sacra koncerten vehettek részt a komolyzene-rajongók. A Szent István ünnepe köré szervezett programsorozatban az idei hangverseny is igazi kuriózum volt: a Nagyboldogasszony-bazilika romjai felett Drahos Béla Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész vezényletével adták elő Gioachino Rossini Stabat Mater című világhírű művét. Szólót énekelt a Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész Rost Andrea (szoprán), valamint a moszkvai Bolsoj Színház vezető szólistái, Svetlana Shilova (mezzoszoprán), Maxim Paster (tenor) és Petr Migunov (basszus). A lenyűgöző produkcióban közreműködött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és az Egyesített kórus – az Alba Regia Vegyeskar Kneifel Imre, a Primavera Kórus Horányi Otília irányításával, a Vass Lajos Kórus Bárd Judit és Szűcs Dániel karnagyokkal és a polgárdi Clara Voce Vegyeskar. A magával ragadó előadás és a hangzás mellett a szakrális helyszín tette még teljesebbé a művészi estét a résztvevők számára.
Az előadás szólistái, akiket a világ számtalan színpadán hallhat a közönség, feledhetetlen élményt szereztek. A szoprán Rost Andreát ismeri a bécsi közönség, állandó visszatérő vendége a Milánói Scalának, és számtalanszor énekelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon is. Rendszeresen fellép a világ nagy operaházaiban, Párizstól New York-on át Londonig, valamint koncert- és dalénekesként is vendégeskedett már a világ minden fontos pódiumán. Svetlana Shilova a Szentpétervári Operában kezdte pályafutását, 2008-ban részt vett a pekingi nyári olimpiai játékok kulturális programsorozatában, és énekelt a Lyoni Nemzeti Operában is. Maxim Paster kóruskarnagyként, majd énekművészként végzett. A nagy orosz operák főszerepei mellett rendszeresen szerepel oratorikus művek előadásában és vendégszerepel a nagy olasz és német operaházakban. Petr Migunov tanulmányait először karvezetés, ezt követően énekművész szakon végezte. Sikeres fellépéseket tudhat magának többek között az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és Japánban.
Drahos Béla, a Stabat Mater karnagya, karmesteri ambícióit – mint fuvolaművész – Bernstein, Doráti, Gardelli és Ferencsik irányítása alatt szerezte; dolgozott a világhírű Kobajasi Kenicsiró karmester asszisztenseként is. Jelenleg a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, valamint a Zeneakadémia és a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanára.
A Stabat Mater középkori himnuszt Rossini előtt többen megzenésítették, az olasz komponista alkotása – a négy szólistára, vegyeskarra és zenekarra írt oratorikus mű – és annak története ezek közül a leghíresebb. A különc zseniként számon tartott komponista, aki 37 évesen írta meg utolsó operáját, hat tétel elkészültével betegség miatt az egyik barátját kérte meg a befejezésre; a kiadókkal pereskedett is a mű kapcsán. A hiányzó tételek megírását követően először Párizsban csendült fel az azóta világhírűvé vált alkotás. A Stabat Materben fellelhető Rossini operastílusa; a komponista ars poeticája alapján nem a szöveget alakította zenévé, hanem az egész kompozíció atmoszféráját követte a komponálás során. Híressé váltak a költő Heinrich Heine szavai, miszerint a mű ’a kereszthalál borzalmait enyhíti’, és a muzsikában ’a végtelenség érzése körülöleli a mindenséget’.
„Stabat Mater dolorósa/Iuxta crucem lacrimósa/Dum pendébat Fílius”, azaz „Áll a fájdalomnak anyja,/ Kín az arcát könnybe vonja./ Úgy siratja szent Fiát.” – így kezdődött a Musica Sacra koncertje a Nemzeti Emlékhelyen. A középkori szöveg, a zenemű, az előadóművészek és az egyedülálló helyszín együtt teremtettek valódi áhítatot a hangversenyen.
A koncerten készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
