Székesfehérvári és Fejér megyei liszt is lesz a Nemzet Kenyerében

2011.08.19. 08:46
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2011. augusztus 19. (péntek)
Közösen csatlakozott a megye és a város önkormányzata a nemzeti összetartozást erősítő kezdeményezéshez. 
 
 
 
A nemzeti összetartozást szimbolizálják azok a kenyerek, amiket augusztus 20-án, Pécsett sütnek meg. A Nemzet Kenyere Ünnepéhez Székesfehérvár és Fejér megye közösen csatlakozott.
 
Dr. Páva Zsolt pécsi polgármester hagyományteremtő céllal hirdette meg idén a Nemzet Kenyere Ünnepet. Kezdeményezésük célja a magyarok összetartozásának bemutatása. Az ország valamennyi megyéjéből és megyeszékhelyéről, valamint a környező országok magyarlakta területeiről is 10-10 zsák idén termett búzát kértek. Ezt a csatlakozók Mohácsra szállították és azokat az Összeöntés Ünnepén meg is őrölték a helyi vízimalomban. Ebből a lisztből készülnek augusztus 20-án a pécsi Nemzet Kenyere Ünnepén a pékáruk, szimbolizálva a nemzet egységét. 
 
Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András és a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Vargha Tamás szerint államalapító Szent István királyunk szellemiségéhez méltó ez a nemes kezdeményezés, ezért a közös csatlakozás mellett döntöttek. A Fejér Megyei Agrárkamara koordinálásával el is juttattak 10 zsák megyében termett búzát Mohácsra. Így a fehérváriak és Fejér megyeiek is részesei lettek a hagyományteremtő nemzeti akciónak. 
 
A kezdeményezés karitatív célokat is szolgál, hiszen az árusításból befolyó bevételt jótékony célra fordítják, a sütésen felül megmaradt lisztet pedig a dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlják fel a résztvevők.
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.