2016.10.27. 13:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. október 27. (csütörtök)
Játéktörténeti konferencia a Hetedhét Játékmúzeumban. Galéria
A hagyományoknak megfelelően idén is egy játéktörténeti konferenciával emlékezik a Hetedhét Játékmúzeum Moskovszky Évára, a magyarországi játékgyűjtés és játékmuzeológia meghatározó alakjára. A délelőtt kezdődött konferencia három témakört érintve igyekszik rávilágítani a játékkészítés jelenkori perspektíváira. A tanácskozás résztvevőit a szakmai előadások kezdete előtt dr. Nagy Veronika, a játékmúzeum vezetője, Brájer Éva alpolgármester, dr. Török Petra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztály főtanácsosa, valamint dr. Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke köszöntötte.
2012 óta rendezzük meg ezt a konferenciát önállóan – ezzel kezdte beszédét dr. Nagy Veronika muzeológus, a Hetedhét Játékmúzeum vezetője a mai napon, Székesfehérváron megrendezésre került játéktörténeti konferencián, a Hetedhét Játékmúzeum Réber-termében. Elmondta, hogy a Kiss Áron Magyar Játék Társaság szakmai támogatása nélkül ezt nem tudnák megvalósítani.
Tájékoztatást adott arról, hogy a konferencia témája a játékkészítés, mely nagyon tág és sokrétűen bemutatható, hiszen a játék maga az élet, s amilyen sokféle módon éljük mi az életünket, olyan sok játék vesz minket körül. A tanácskozás célja pedig – mint fogalmazott – a gondolatébresztés és a kérdésfelvetés. S mint hangsúlyozta, a játékkészítés jelenkori perspektíváiról a hagyomány fogalma nélkül nem lehet beszélni, hiszen semmilyen anyag vagy technológiai megoldás nem tűnik el nyomtalanul.
Köszönetet mondott a Szent István Király Múzeumnak – aminek idén áprilisában a játékmúzeum szervezeti egysége lett –, hogy lehetőségük van megszervezni ezt a konferenciát, majd megköszönte Székesfehérvár Önkormányzatának is mind az eszmei, mind az anyagi támogatását.
Brájer Éva alpolgármester arról beszélt a konferencia megnyitóján, hogy a tudás és szakmaiság, ami itt ezen a napon halmozottan összeadódik, továbbá a gyerekeink életében végbemenő digitális folyamat nemcsak azt teszi szükségessé, ahogy Nagy Vera megfogalmazta, hogy az elmúlt évek konferenciáról egy összesítő kötet jöjjön létre, hanem nagyobb lehetőséget és teret kell biztosítani a jövőben ennek a konferenciának, akár a Városháza Dísztermében, hogy mind tanárok, óvodapedagógusok, a bölcsődéinkben dolgozó szülők, minél nagyobb számban részt vehessenek rajta. Hiszen, a mai korban, amikor ezeknek az eszközöknek a használatát gyermekeinktől tanuljuk, az egészséges, lelki és szellemi egyensúly megtartása végett egyre nagyobb szükség lesz annak a tudásnak az átadására, amit az előadóktól tudhatunk meg. Ennek függvényében – hangsúlyozta – egy új korszak nyílhat a Hetedhét Játékmúzeum életében, és egyre nagyobb közvetítő szerep hárulhat az itt dolgozó szakemberekre.
Beszélt azokról a projektekről, kiállításokról, amiken a város és a Szent István Király Múzeum jelenleg közösen dolgozik, ami szükségessé teszi azt is, hogy a ma itt élő fiatal generációkat minél közelebb hozzuk a kultúrához, a múzeumhoz, minőségi gondolkodáshoz és élethez, hiszen nevelnünk kell a jövő generációját a múzeumlátogatás tekintetében is. Ezért – mint kiemelte - az intézmény és az általa szervezett programok, így a konferencia támogatása is a város önkormányzatának nemcsak lehetősége, hanem felelőssége és kötelessége is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztály főtanácsosa, dr. Török Petra megnyitó beszédében beszámolt azokról a fejlesztésekről, amik részben a Kultúráért Felelős Államtitkárság, részben a Közgyűjteményi Főosztály hatáskörében az elmúlt időszakban a játékmúzeumok, a játékgyűjtemények és a játékkiállítások kapcsán jelentősek, és amivel a Kultúráért Felelős Államtitkárság minden évben a múzeumok állandó kiállításainak megújulását kívánja elősegíteni.
Ennek keretében nyílt meg júniusban Játék a városban című kiállítás az Óbudai Múzeumban, mely helytörténeti kontextusban mutatja be a különböző polgári játékokat 1200 darab tárgyon keresztül.
Másik idén nyáron megvalósult kezdeményezés Sopronban a Macskakő közösségi tér gyermekmúzeum és gyermekfoglalkoztató volt, amit két ütemben valósítottak meg. Ez hiánypótló lett a városban, tekintve, hogy az óvodások és kisiskolás korosztály számára teremtett lehetőséget, párhuzamot állítva az egykori és a mai játékok és tárgyak között.
Nagyon jelentős kezdeményezés volt még a Kecskeméti Játékmúzeum állandó kiállításának megújítása, mely jelenleg folyamatban van.
A három fejlesztésen túl beszélt azokról a kihívásokról, amiknek a játékmúzeumoknak meg kell felelnie. Így a családbarát szemlélet kialakítása, a játék lehetősége a kiállításokon a gyermekek számára, amik még mindig nem természetesek sok intézmény tekintetében. Ezen túl az interaktivitásról szólva arról beszélt, hogy ezen a téren a múzeumok tekintetében mintha visszájára fordult volna a dolog, mert a látogatók nem egy újabb digitális eszköz kipróbálását igénylik, hanem a hagyományos installációkat. Majd ennek kapcsán szólt a „lassú múzeum” felfogásról is, ahol épp azon van a hangsúly, hogy a kiállítás megtekintésére hosszabb időt szakítsunk.
A konferencia első előadója dr. Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke volt. Bevezetőjében a Moskovszky-konferencia megszervezésének kezdeteiről beszélt, kiemelve ebben Brájer Éva alpolgármester jelentőségteljes szerepét. Majd arról szólt, hogy a múzeumok által szervezett különböző konferenciákkal kapcsolatban a hidat a muzeológusok és a befogadó közönség között a városvezetés tudja alkotni, amely a pedagógusokat és az intézményvezetőket ezen rendezvényeken való részvételre fókuszálja.
Szólt arról, hogy minden gyermek a saját tapasztalatain keresztül tanul, és ebben a játéknak nagy jelentősége van. Így hangsúlyozta, hogyha jövőt akarunk építeni, akkor játszani kell minél többet nemcsak gyerekkorban, hanem egész életen át.
Előadásában a jövőre 30. születésnapját ünneplő Kiss Áron Magyar Játék Társaság működéséről beszélt, és a magyar játékkultúra értékeinek felkutatása, őrzése, terjesztése és továbbfejlesztése során betöltött szerepéről.
A szakmai tanácskozás első blokkja a Régi játék nem rossz játék címet viselte. Ebben a népi játékokról, játékkészítésről és az egyedi játékok szerepéről néprajzkutató, művészettörténész, valamint kézműves szakember előadók beszéltek.
A délután folyamán a Játékkészítés – játékkultúra, illetve a Játéktervezés – játékpiac témáké lesz a főszerep. A prezentálók között játékokkal foglalkozó cégek vezetői, játékkészítők és pszichológusok is vannak.
A téma iránt érdeklődők a késő délutánig tartó, ingyenesen látogatható konferenciába a nap folyamán bármikor betekinthetnek.
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Bácskai Gergely
