Ami a tankönyvekből kimaradt - Rendhagyó ’56-os történelemóra a Gárdonyiban

2016.10.28. 13:32
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. október 28. (péntek) 
Sinka Jenő személyes élményein keresztül mutatta be a forradalmat.     Galéria  
 
 
 
 
 
Záró napjához érkezett a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár 1956 megidézésére rendezett évfordulós programsorozata. Délelőtt „Ami a történelemkönyvekből kimaradt” címmel rendhagyó történelemórát tartott fehérvári középiskolásoknak Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezetének elnöke. Délután 17.00 órától „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott” című könyv egyik szerzőjével, dr. Csurgai Horváth Józseffel lesz beszélgetés.

Székesfehérváron számos közintézmény és szervezet kapcsolódott az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére rendezett programokhoz. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár október 17-től kezdődően indította el emlékező programsorozatát. Szerveztek az intézményben kiállítást, rendhagyó irodalomórát, történelmi előadásokat és beszélgetéseket is.

A programsorozat október 28-án, pénteken érkezett a záró napjához. Délelőtt Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezetének elnöke rendhagyó történelemóráját kísérték figyelemmel a Székesfehérvári SZC Vörösmarty Mihály Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája végzős érettségizői és a Székesfehérvári SZC Jáky József Szakgimnáziumának 10-11. osztályos diákjai.

Sinka Jenő az alföldi Békésszentandráson született 1941-ben, személyes élményein, tapasztalásain keresztül mutatta be az 1945-1956 közötti időszakot, a szabadságharc kitöréséhez vezető utat és a harcok következményeit. Mint elmondta, a második világháború után senki sem tudott, akart és mert szembeszállni a szovjet hadsereggel, csakis a magyarok, éppen ezért tartják ’56-ot világrengető eseménynek. A forradalmat nem kellett megszervezni, hiszen az ország lakosságát megnyomorító körülmények vezettek a demonstrációkhoz, majd a harcok kitöréséhez.
A Magyar Dolgozók Pártja hűen követte a sztálinista irányvonalat, a párt ökle, az ÁVH pedig gumibotokkal és fegyverrel védte a kommunista eszméket a „Ne csak üsd, gyűlöld is!” szellemiség jegyében. A gyermek Sinka Jenő az alföldi tanyavilágban látta és pontosan tudta, mi történik körülötte. Maga is tapasztalta, hogy a parasztság mindennapjait megnyomorította a kötelező termék- és terménybeszolgáltatás terhe, a szólásszabadság korlátozása. Mint fogalmazott, az állami felügyeletű rádiókban dicsérték a jót, ami nem is létezett, így sokan „kerülőutakon”, készülékeiket megpiszkálva, titokban vették a Szabad Európa Rádió adását. A kommunista hatalom felszámolta az egyházi fenntartású intézményeket és meggátolta a hitoktatást is.
Sinka Jenő mesélt a Polgárdi származású, mártírhalált halt Császár István történetéről, majd a MEFESZ-ről  (Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége), amely kulcsszerepet játszott az 56-os követelések kidolgozásában, a több nagyvárost érintő demonstrációkban és a forradalom kitörésében. Beszélt a budapesti eseményekről, a Sztálin szobor ledöntéséről, az október 25-ei véres csütörtökről és kiemelten a Székesfehérváron, a mai Hotel Magyar Király előtt történtekről. Mint fogalmazott: a harcokat vérbe fojtották és november 4-től a szovjet hadsereg megszállta Magyarországot. Az MSZMP és a Munkásőrség megalakulásával minden visszarendeződött, a „kommunizmus nem tűnt el, csak átalakult”. A történelem évtizedekkel később mégis azt igazolta, hogy az 56-os forradalom győzött, mert pontosan „tudta, hogy mit akar”.

A Gárdonyi Géza Művelődési Ház 1956-os programsorozata ma 17.00 órakor zárul. Az „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott.” című könyv egyik szerzőjével dr. Csurgai Horváth József kutatóval kezdődik beszélgetés. A rendezvény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 
Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Varju Zoltán Mihály 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.