Főhajtás a katonahősök előtt

2016.10.28. 14:05
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. október 28. (péntek)
Halottak napja alkalmából koszorúzták az egykori honvédek sírjait. Galéria
 
 
 
 
 
 
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Fejér Megyei Önkormányzat, valamint a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága közösen koszorúzta meg ma délelőtt a katonasírokat. Halottak napja alkalmából a város és a megye vezetői, valamint a katonatisztek együtt rótták le kegyeletüket a hazánkért hősi halált halt honvédek síremlékei előtt. A nap folyamán valamennyi, városhoz köthető katonatemetőbe kikerültek az emlékezés koszorúi, ugyanúgy, mint minden elhunyt székesfehérvári díszpolgár sírjára.     
 
„Egy egész örökkévalóság
őrzi mindannyiunk sorsát.”
(Pilinszky: Sírvers)
 
Halottak napjához közeledve, a hagyományoknak megfelelően, Székesfehérvár és Fejér megye közösen emlékezik a hazánkért hősi halált halt katonáira.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Fejér Megyei Önkormányzat, valamint a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága képviseletében a város és a megye vezető tisztségviselői, valamint a katonatisztek közösen keresték fel a katonahősök síremlékeit. A katonai tiszteletadással történt megemlékezésen a Himnusz és a Szózat mellett a Takarodó is felcsendült. 
 
A Hosszútemetőben az 1916. szeptember 17-én, a Comen-i fennsíkon elesett Pour Gyula honvéd százados síremlékét Viza Attila közbiztonsági tanácsnok, Wilmek Tibor, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke és Szabó András ezredes, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoki irodavezetője koszorúzta meg. 
 
A Szentlélek katonatemetőben az I. és a II. világháborúban elhunyt katonák emlékére állított keresztnél Törő Gábor országgyűlési képviselő, Mészáros Attila alpolgármester, Szabó András ezredes, parancsnoki irodavezető, valamint a Magyar Hadisírgondozó Szövetség elnöke, Poklosi Péter helyezett el koszorút. 
 
Az Orosz katonatemetőben a hősök tiszteletére állított emlékművet Molnár Tamás tanácsnok, Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, Szabó András ezredes, parancsnoki irodavezető, valamint a Munkáspárt képviseletében megjelentek koszorúzták meg. 
 
A Budai úti egykori laktanyánál - mely jelenleg a Lánczos Kornél Gimnázium épülete – az 1941 és az 1945 között elhunyt katonák emléktáblájánál került sor koszorúzásra. Deák Lajosné tanácsnok, Tanka Csaba alelnök és Szabó András ezredes, irodavezető a Magyar Királyi Szent István 3. Honvéd Gyalogezred, a Magyar Királyi 33. Honvéd Gyalogezred és a Magyar Királyi 3. Tábori Pótezred hősi halottainak emléke előtt tisztelegve helyezte el az emlékezés koszorúit és rótta le kegyeletét. A megemlékezésen jelen volt a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese, valamint diákjai, akik szintén megkoszorúzták az emléktáblát.     
 
A Városház téren a II. világháborúban elhunyt hősi halottak, polgári áldozatok, antifasiszták és deportáltak emlékére 1995-ben állított ferde harang emlékműnél Mészáros Attila alpolgármester, Wilmek Tibor alelnök, Huszár János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka és Szabó András ezredes, parancsnoki irodavezető, valamint a Munkáspárt képviseletében megjelentek koszorúztak. 
 
A felsorolt helyszíneken túl Székesfehérvár Önkormányzata koszorúkat helyezett el városunk elhunyt díszpolgárainak sírjánál, nyughelyén, valamennyi egykori székesfehérvári katonai sírkertnél, valamint a csalai és a kisfaludi katonasíroknál. 
 
 
 
A koszorúzásokon készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
                                                      
 
 
 
 
Szöveg: Kész Mónika
Fotó: Simon Erika
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.