Elfogadta a Közgyűlés az Árpád-ház Programról szóló tájékoztatót

2016.11.04. 12:16
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2016. november 4. (péntek) 
A volt Köztársaság Mozi épületét is megmentenék.  
 
 
 
 
 
Pénteki ülésén Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyhangúlag elfogadta az Árpád-ház Programmal kapcsolatos eddigi intézkedések megtételéről szóló tájékoztatót. Az első javaslatokat valamennyi fehérvári programelem tekintetében benyújtja a város a kormány felé, az augusztusban létrehozott munkacsoport és a bevont szakértők folytatják a munkájukat. A tervek szerint az első fontos lépés a volt Köztársaság mozi épületében tervezett kőtár, Árpád-ház kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont megvalósítása. 

Fontos fejezet zárult le az Árpád-ház Program előkészítésében. A fehérvári programelemek kidolgozásának koordinálására létrejött „Székesfehérvár – Az ország bölcsője” Munkacsoport elvégezte az erre az időszakra tervezett feladatát. Többszáz oldalt tesznek ki a működése során felmerült javaslatok, kérdések, beérkezett szakértői anyagok. Ezek alapján készült az a tájékoztató, amelyet a mai napon a közgyűlés elfogadott.
 
Az összeállított szakmai anyag négy kiemelt fejlesztési irányt állapított meg. Ezek a Nemzeti Emlékhely fejlesztése, a kőtár, Árpád-ház kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont létrehozása (volt Köztársaság Mozi épületében), a Nemzeti Emlékhely – Sétaút kialakítása, valamint a 2022-es jubileum közeledtével az Aranybulla emlékmű környékén tervezett fejlesztések, mint kiemelt programelemek.
 
Az Árpád-ház Program fehérvári fejlesztéseivel jelképesen, valamint a 21. század tudásával és eszközeivel, világos és értelmezhető módon szeretné a város megmutatni önmagának, a magyarságnak, Európának és a világnak, hogy kik voltunk, honnét indultunk, mit építettünk, és teremtettünk – mindezzel pedig visszaemelni „ősi jogaiba” nemzetünk történelmi fővárosát, Székesfehérvárt.

A legkiemeltebb – immár évtizedek óta nyitott – kérdés a Nemzeti Emlékhely fejlesztése. Ennek kapcsán több megvalósítási elképzelés merült fel, jól körülhatárolhatóan négyféle megvalósítási irányt vázoltak fel: a Koronázási Dóm – múzeum rekonstrukción alapuló felépítését, ennek részleges rekonstrukcióját, a romok bemutatását a falak megemelésével, valamint a terület teljes lefedését és városi közösségi térré alakítását egy új, a helyhez méltó felépítmény lehetőségével.

Az Árpád-ház Program kapcsán legutóbb hozott kormányhatározatban szereplő – alig néhány hónapos – határidő nem tette lehetővé, hogy az előkészítés mellett a szakértők által felvázolt koncepciók valamelyike mellett végleges szakmai döntés szülessen, ezért a Közgyűlés javasolja és kéri, hogy a Munkacsoport folytassa a munkáját a következő hat hónapban.

A tájékoztató kitér arra is, hogy a kőtár, Árpád-ház kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont létrehozása nem halogatható – egyrészt az elhelyezésre javasolt épület állapota miatt, másrészt pedig a Koronázó Bazilika eredeti köveinek méltó elhelyezése és bemutatása érdekében. A közgyűlés ezért azt javasolja, hogy kerüljön különválasztásra minden más programelemtől. A pénteken beterjesztett dokumentációban egyébként a volt moziépület felújításával kapcsolatos terveket, az ott kialakítandó kőtár kiállítási koncepcióját is látta a képviselőtestület.

A közgyűlés egyhangú döntéssel fogadta el a tájékoztatót, ami jól jelzi annak az ügy nemességét és az Árpád-ház Program fontosságát. 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.