2017.05.04. 18:14
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. május 4. (csütörtök)
A magyar holokausztról szóló monográfiát mutatták be a Városházán. Galéria
A holokausztkutatás új tudományos eredményét összefoglaló, Gyógyíthatatlan sebek – Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban című monográfiát mutatták be csütörtökön a Városházán. A rendezvényt dr. Cser-Palkovics András polgármester és Szőcs Géza költő, miniszterelnöki főtanácsadó köszöntötték, a kötetről a szerző, Prof. Szita Szabolcs D.Sc. beszélt a hallgatóságnak.
A Városháza Dísztermében mutatták be csütörtökön délután a holokausztkutatás legújabb, tavaly megjelent tudományos monográfiáját. Szita Szabolcs Gyógyíthatatlan sebek – Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban című munkája tizennégy fejezetben tárja föl az események politika- és társadalomtörténeti kontextusát. Szól az elnyomás működéséről, a tömeges emberirtás céljairól, előkészítéséről. Vizsgálja, ki és mit tudott Magyarországon 1944 előtt a koncentrációs táborokról, foglalkozik a hazatértek sorsával, a bűnösök felelősségre vonásával, és mellékletében közli a feltárt magyar zsidó áldozatok névsorát. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány által gondozott kötet több évtizedes tudományos vizsgálódáson, a hazai és nemzetközi szakirodalom eredményein alapul.
A díszbemutatót dr. Cser-Palkovics András nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a kötetet a kezében tartva, a Gyógyíthatatlan sebek cím az emlékezés és az emlékeztetés feladatára irányította a figyelmét. A Városházán megszervezett rendezvény kapcsán azt mondta: „Szerettük volna szimbolikussá tenni ezt a napot. Egy város életében annak első számú épületének Díszterme az emlékezés és az emlékeztetés tekintetében szimbolikus kell, hogy legyen, egyfajta üzenetet kell magában hordoznia.” A polgármester kifejezte, hogy a városnak fontosak azok a programok, amelyek a történelmünk megismerését szolgálják, hiszen az ismeret nélkül sem a kisebb, sem a nagyobb közösség nem tud fejlődni. Köszönetet mondott a szerzőnek és a szervezőknek, majd ígéretet tett, hogy a kötet a város minden könyvtárában elérhető lesz. Mint mondta, a fiatalok számára is szeretnék hozzáférhetővé tenni – hogy az emlékezés és az emlékeztetés kifejezések tartalommal bírhassanak.
„A magyar történelem nemcsak Magyarországon történik.” – kezdte beszédét Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, miniszterelnöki főtanácsadó. Azt mondta, hogy a számunkra fontos események a régi ország határain kívüli eseményeket is jelentik – ahogy a trianoni és auschwitzi eseményeket például. „A könyv olyan fehér foltot tüntet el a nemzet történelméből, a nemzettudatból, amelyre már nagyon régen szükség lett volna. Még ma is állandó és áldatlan viták tárgya, hogy mi történt 1944-ben. A magyar állam a magyar emberek cinkosságával elárulta állampolgárai egy csoportját, olyanokat, akik a nemzet szellemi és gazdasági vagyonát növelték évtizedek, évszázadok óta.” Ahogy a világ minden országában és jelentős városában jelen vannak a magyarok, mondta, a fekete kontextusban emlegetett Auschwitzhoz is kötődnek magyar, magyar zsidó sorosok. Ezt a referenciapontot a magyar történelemben nem kerülheti ki egyetlen nemzedék és diskurzus sem.
A köszöntőket követően a szerző, Prof. Szita Szabolcs D.Sc., a Holokauszt Emlékközpont igazgatója mutatta be monográfiáját. Megrendültségét fejezte ki, hogy a témát ebben az ősi kultúrvárosban, a magyarok egyik büszkeségében figyelemre méltatják: „Ez arra kötelez, hogy úgy dolgozzak, ne felejtsék el ezeket az embereket. Ne felejtsék el 600 ezer magyar polgártársunkat, akiket esztelenül kiirtottak, akikkel úgy elbántak, hogy azt kell mondanunk, szó szerint poruk sem maradt.” Elmondta, hogy a kötet megírása, holott harminc könyve jelent már meg a holokauszt témájában, nagyon megviselte. Hogy Európa is megismerkedhessen vele, már előkészületben van az angol nyelvű kiadás; de a legfontosabb az a küldetés, hogy ezt a történetet minden magyar iskolában tanítsák, megismerjék és feldolgozzák.
A szerző vetített képek segítségével összegezte a kötet eredményeit, tanulságát, megmutatva többek között például a Hitler kinevezését tartalmazó iratot, a náci párt összetartozást szimbolizáló jelvényt, az SS-főtiszt Adolf Eichmann, az auschwitzi táborparancsnok Rudolf Höss vagy a kifosztás vezéralakjának, Kurt Bechernek a fotóját, a precízen megszervezett deportálások dokumentumait, felhívásait, a beregszászi zsidók bevagonírozásának tervét vagy a kassai pályaudvaron áthaladó vonatok adatait tartalmazó iratot – felidézve a képekkel a kutatások közben feltárult történeteket.
A monográfia arra vállalkozott, hogy okokat és körülményeket vizsgálva tárja fel a deportálás gyilkos programját, a magyar zsidóság megbélyegzését és kitagadását, az SS leghírhedtebb koncentrációs táborának rendszerét, működését, a kényszermunka magyar vonatkozásait. A könyv bevezetőjében a szerző azt írja, korunkban a halálgyár etikai fókuszpont lett – az elpusztítottaké, a túlélőké, valamennyiünké. A dokumentált tények segítenek emlékezni, segítenek a felismerésben, a tanulságok levonásában, hogy a népirtás kegyetlenségei soha többet ne ismétlődhessenek meg.
A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Varju Zoltán Mihály
A Városháza Dísztermében mutatták be csütörtökön délután a holokausztkutatás legújabb, tavaly megjelent tudományos monográfiáját. Szita Szabolcs Gyógyíthatatlan sebek – Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban című munkája tizennégy fejezetben tárja föl az események politika- és társadalomtörténeti kontextusát. Szól az elnyomás működéséről, a tömeges emberirtás céljairól, előkészítéséről. Vizsgálja, ki és mit tudott Magyarországon 1944 előtt a koncentrációs táborokról, foglalkozik a hazatértek sorsával, a bűnösök felelősségre vonásával, és mellékletében közli a feltárt magyar zsidó áldozatok névsorát. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány által gondozott kötet több évtizedes tudományos vizsgálódáson, a hazai és nemzetközi szakirodalom eredményein alapul.
A díszbemutatót dr. Cser-Palkovics András nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a kötetet a kezében tartva, a Gyógyíthatatlan sebek cím az emlékezés és az emlékeztetés feladatára irányította a figyelmét. A Városházán megszervezett rendezvény kapcsán azt mondta: „Szerettük volna szimbolikussá tenni ezt a napot. Egy város életében annak első számú épületének Díszterme az emlékezés és az emlékeztetés tekintetében szimbolikus kell, hogy legyen, egyfajta üzenetet kell magában hordoznia.” A polgármester kifejezte, hogy a városnak fontosak azok a programok, amelyek a történelmünk megismerését szolgálják, hiszen az ismeret nélkül sem a kisebb, sem a nagyobb közösség nem tud fejlődni. Köszönetet mondott a szerzőnek és a szervezőknek, majd ígéretet tett, hogy a kötet a város minden könyvtárában elérhető lesz. Mint mondta, a fiatalok számára is szeretnék hozzáférhetővé tenni – hogy az emlékezés és az emlékeztetés kifejezések tartalommal bírhassanak.
„A magyar történelem nemcsak Magyarországon történik.” – kezdte beszédét Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, miniszterelnöki főtanácsadó. Azt mondta, hogy a számunkra fontos események a régi ország határain kívüli eseményeket is jelentik – ahogy a trianoni és auschwitzi eseményeket például. „A könyv olyan fehér foltot tüntet el a nemzet történelméből, a nemzettudatból, amelyre már nagyon régen szükség lett volna. Még ma is állandó és áldatlan viták tárgya, hogy mi történt 1944-ben. A magyar állam a magyar emberek cinkosságával elárulta állampolgárai egy csoportját, olyanokat, akik a nemzet szellemi és gazdasági vagyonát növelték évtizedek, évszázadok óta.” Ahogy a világ minden országában és jelentős városában jelen vannak a magyarok, mondta, a fekete kontextusban emlegetett Auschwitzhoz is kötődnek magyar, magyar zsidó sorosok. Ezt a referenciapontot a magyar történelemben nem kerülheti ki egyetlen nemzedék és diskurzus sem.
A köszöntőket követően a szerző, Prof. Szita Szabolcs D.Sc., a Holokauszt Emlékközpont igazgatója mutatta be monográfiáját. Megrendültségét fejezte ki, hogy a témát ebben az ősi kultúrvárosban, a magyarok egyik büszkeségében figyelemre méltatják: „Ez arra kötelez, hogy úgy dolgozzak, ne felejtsék el ezeket az embereket. Ne felejtsék el 600 ezer magyar polgártársunkat, akiket esztelenül kiirtottak, akikkel úgy elbántak, hogy azt kell mondanunk, szó szerint poruk sem maradt.” Elmondta, hogy a kötet megírása, holott harminc könyve jelent már meg a holokauszt témájában, nagyon megviselte. Hogy Európa is megismerkedhessen vele, már előkészületben van az angol nyelvű kiadás; de a legfontosabb az a küldetés, hogy ezt a történetet minden magyar iskolában tanítsák, megismerjék és feldolgozzák.
A szerző vetített képek segítségével összegezte a kötet eredményeit, tanulságát, megmutatva többek között például a Hitler kinevezését tartalmazó iratot, a náci párt összetartozást szimbolizáló jelvényt, az SS-főtiszt Adolf Eichmann, az auschwitzi táborparancsnok Rudolf Höss vagy a kifosztás vezéralakjának, Kurt Bechernek a fotóját, a precízen megszervezett deportálások dokumentumait, felhívásait, a beregszászi zsidók bevagonírozásának tervét vagy a kassai pályaudvaron áthaladó vonatok adatait tartalmazó iratot – felidézve a képekkel a kutatások közben feltárult történeteket.
A monográfia arra vállalkozott, hogy okokat és körülményeket vizsgálva tárja fel a deportálás gyilkos programját, a magyar zsidóság megbélyegzését és kitagadását, az SS leghírhedtebb koncentrációs táborának rendszerét, működését, a kényszermunka magyar vonatkozásait. A könyv bevezetőjében a szerző azt írja, korunkban a halálgyár etikai fókuszpont lett – az elpusztítottaké, a túlélőké, valamennyiünké. A dokumentált tények segítenek emlékezni, segítenek a felismerésben, a tanulságok levonásában, hogy a népirtás kegyetlenségei soha többet ne ismétlődhessenek meg.
A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Varju Zoltán Mihály
