Ismét királyi esküvőnek örülhetett Székesfehérvár

2017.05.13. 15:16
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. május 13. (szombat)
Egész napos programsorozat a Nemzeti Emlékhelyen. Galéria
 
 
 
Nyitott kapukkal, középkori hangulattal, izgalmas szakvezetésekkel és kézművesfoglalkozással készült Székesfehérvár a nemzeti emlékhelyek napjára. Az egésznapos rendezvénysorozat egyik csúcspontjaként amatőr színjátszók, hagyományőrzők, zsonglőrök idézték meg a középkori királyi esküvők hangulatát.
 
A történelem iránt érdeklődők ingyenes szakvezetésen ismerhették meg a Szent István király építtette egykori bazilika titkait, a királyok temetkezési szokásait, miközben a gyerekek jogart és koronát készíthettek, esetleg belekóstolhattak a lovagi életformába az I. András Király Lovagrend segítségével. A középkori hangulat élményszerű átélését segítette a királyi esküvői szertartás felidézése. A Kozáry Ferenc színművész által rendezett szabadtéri előadásban a Szabad Színház társulata, a Sub Rosa régizenei együttes mellett hagyományőrzők valamint a Hajnal Mozgástér Stúdió tagjai működtek közre, a násznépet pedig a szépszámú fehérvári közönség “játszotta”
 
A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet 2016-ban szervezte meg először az Emlékhelyek napját, hogy nemzeti történelmünk kiemelkedően fontos helyszíneire, íly módon is ráirányítsa a figyelmet. Székesfehérvár is már második ízben csatlakozott, és tárta ki az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyszínén létesült Nemzeti Emlékhely kapuit.
 
Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg és Fotó: Fejér Tamás
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.