Az egész országból érkeztek örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek arra a nagyszabású konferenciára, melyet a Szent István-székesegyház kutatásáról és restaurálásáról rendeztek Székesfehérváron. A köszöntők során Spányi Antal megyés püspök felidézte a restaurálás kezdeteit, és vázolta az újabb kihívásokat, Fülöp Attila helyettes államtitkár a templomfelújítások fontosságáról és Magyarország hithű ragaszkodásáról beszélt, míg Székesfehérvár polgármestere a Bazilika fontosságát méltatta.

Szép számmal jelentek meg örökségvédelmi szakügyintézők a „Szent István király-székesegyház műemléki kutatása és helyreállítása” című konferencián a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az eseményt a Székesfehérvári Egyházmegye, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi Főosztálya, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága szervezte.

A Bazilika felújításának kezdeteit Spányi Antal megyés püspök idézte fel köszöntőjében. 2014. július 2-án baljós jelekről érkeztek hírek, a homlokzatról levált darabok hullottak az épületegyüttes mellé. A templom szétnyíló tetőszerkezete azonnali beavatkozást igényelt, a felújítás Magyarország Kormánya és Székesfehérvár Önkormányzata jelentős szerepvállalásának, és több jótékonysági kezdeményezésnek köszönhetően valósult meg. Az emlékezetes, 2016. szeptemberi átadást követően újabb kihívás következett, megkezdődhetett a székesegyház belső műemléki kutatása és felújítása. Örömteli, hogy a restaurátori kutatások lezárultát követően, az oldalkápolnák helyreállításával megkezdődött a belső restaurálás.
„A restaurátori kutatás szervezésénél a jó gazda gondosságával jártunk el. Magasra tettük a mércét!.. Erre elődöm, Shvoy Lajos megyéspüspök öröksége is kötelezett.” – hangsúlyozta Spányi Antal, aki  párhuzamot vont a székesegyház restaurálásra 1935-ben kiírt pályázat magas színvonala és az idén befejeződött, lehető legalaposabb állapotfelvétel között. Végül reményét fejezte ki, hogy hamarosan a teljesen felújított székesegyházban ünnepelhetjük a szentmisét.

Szent II. János Pál pápa gondolatait idézte köszöntőjében Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. A szentatya 1991-es magyarországi látogatásakor úgy fogalmazott: „Bár még akadnak olyanok, akik továbbra is harcolnak a vallásos hit ellen, azoknak az ideológiáknak az összeomlása, amelyekkel néhány európai kormány az Evangéliumot próbálta helyettesíteni, légüres teret teremtett."
Fülöp Attila azt mondta: az elmúlt évek, hónapok tapasztalatai alapján a légüres tér egyre inkább fennáll, és a keresztény kultúrára szocializálódott Európában sokszor, sok helyen megfeledkeznek arról, amit védeni kell. Ebben a helyzetben és időben különös jelentősége van minden templomfelújításoknak, így a Szent István-székesegyházének is. Ez jelenti azt, hogy a keresztény alapokon nyugvó Magyarország ragaszkodik a hitéhez, melyért sorsfordító időszakokon ment keresztül, és melyet szüleinktől, dédszüleinktől kaptunk. Hozzátette: az egyház egy kétezer év óta meglévő „közösségszervező szak”, amely Székesfehérváron kiválóan működik.

A Szent István-székesegyház Székesfehérvár, az egyház és a polgárok egyik legfontosabb épületegyüttese. Nem volt mindegy a múltban, és a XXI. században sem mindegy, hogy mi történik vele. Természetes volt, hogy a baj megtörténtekor a város az ügy mellé állt, és a maga lehetőségeihez mérten támogatást nyújtott a felújításhoz. Ez a templom óriási értéke Székesfehérvárnak. – hangsúlyozta a konferencián dr. Cser-Palkovics András polgármester.
A városvezető emlékeztetett az Árpád-ház programra, melynek keretében egy sétaútvonalat kívánnak megteremteni a Nemzeti Emlékhely és a Bazilika között. Székesfehérvár Önkormányzata adós az Arany János utca, illetve a Bazilika előtti és melletti tér felújításával. A munka a tervek és engedélyek meglétével, közbeszerzési eljárások lefolytatásával, és a hamarosan kezdődő közműkiváltásokkal már elindult, lehetőséget teremtve Géza nagyfejedelem négykaréjos templomának speciális, üveglapok alatti bemutatására is.

A konferencia résztvevői megismerkedhettek a jelentős projekt jogi és szervezési feltételeivel, az épület történetével, a kutatás szervezésének szakmai tapasztalataival és a négy különböző restaurátori szakág kutatásának érdekfeszítő eredményeivel, melyeket meg is tekintettek a székesegyházban. A tanácskozás során nyilvánvalóvá vált, hogy egy rendkívül összetett és komoly szakmai kihívásokat tartogató belső helyreállítási munka magas színvonalú előkészítése valósult meg Székesfehérváron.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.