Székesfehérváron a legkedvezőbb az üzleti környezet a Világbank felmérése szerint

2017.06.27. 17:31
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. június 27. (kedd) 
Magyar, román és bolgár városokat vizsgáltak.     Galéria  
 
 
 
 
 
 Székesfehérváron ismertették a „Doing Business az Európai Unióban 2017: Bulgária, Magyarország és Románia” felmérés eredményeit, melynek során a Világbank az üzleti és szabályozási környezetet vizsgálta a három ország 22 nagyvárosában. Öt, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezőt elemeztek a felmérés keretében, amely hazánkban hét városra, köztük Fehérvárra is kiterjedt. A vizsgálat megállapította, hogy a magyar városok ötből négy területen jobban teljesítenek a román és a bolgár településekhez képest, az összességében legjobban teljesítő város pedig Székesfehérvár lett.
 
A Világbank által évente közzétett Doing Business-felmérés 190 országot értékel és rangsorol a vállalati működési környezet versenyképessége szempontjából. Alapvetően mindenhol az üzleti szempontból legjelentősebb városra – nálunk Budapestre – terjedt ki korábban a felmérés, azonban a Subnational Doing Business keretében már egyes országok, országcsoportok városainak összehasonlító felmérését is elvégzik.
 
Doing Business az Európai Unióban 2017: Bulgária, Magyarország és Románia
2016-2017-ben, első ütemben Magyarország, Bulgária és Románia összesen 22 nagyvárosának elemzésére került sor, hazánkban a vizsgálat kiterjedt Székesfehérvárra, emellett Budapestre, Debrecenre, Győrre, Miskolcra, Pécsre és Szegedre. Öt tényező tekintetében – cégalapítás, építési engedélyezés, villamos hálózatra csatlakozás, tulajdonjog bejegyzése, szerződések érvényesítése – mérték fel főként a szabályozási folyamatok költségét és komplexitását, valamint a jogintézmények erősségét.  A Subnational Doing Business felmérésre a Világbank és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködésében került sor.
 
Legfontosabb megállapítások:
- a magyar vállalkozók különböző szabályozási akadályokkal szembesülnek attól függően, hogy hol alapítják a vállalkozásukat.
-  a magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése terén jobban teljesítenek, mint az Európai Unió-s átlag, ezen felül Pécs és Szeged az építési engedélyek ügyintézése terén is.
- az öt mért területen egyik város sem nyújt kimagasló teljesítményt.
- a mért városokban található, jól bevált gyakorlatok segítségével kézzelfogható fejlesztésekre van lehetőség.
- Magyarország az első helyen áll az e-közigazgatási szolgáltatásokat illetően.
- a bolgár és a román városokat összevetve a magyar városok az öt mért terület közül négyben jobb teljesítményt nyújtanak.
- a magyar városok erős teljesítménye ellenére még mindig szükség van fejlődésre.

A felmérésben összességében a legjobban teljesítő város Székesfehérvár, minimális eltéréssel Debrecentől.

A magyar városok fejleszthetnék a villamos energia hálózatra csatlakozást Székesfehérvár és Szeged példáján keresztül. A magyar vállalkozók számára például Debrecenben, Miskolcon és Pécsett a vállalkozás indítása, Pécsett az építési engedélyek ügyintézése, Szegeden az elektromos áramhoz való hozzáférés és Debrecenben az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése gördülékenyebb. Pécs jó teljesítmény nyújt az építési és használatbavételi engedélyek kibocsátása terén is, ami 30 illetve 35 napot vesz igénybe – ez több mint 20 százalékkal kevesebb, mint a többi városban átlagosan.

Mindeközben Budapest, az ország legnagyobb üzleti vállalkozással rendelkező városa a hatékony földhivatali eljárásoknak köszönhetően több ingatlan adásvételt bonyolít le, mint a többi magyar város együttesen. Rövidebb idő alatt, mint Pécs, ahol jelentősen kevesebb az ilyen eljárás.
Nemzetközi összehasonlításban minden magyar város jó teljesítményt nyújt a szerződések érvényesítése terén, sőt Székesfehérvár, Debrecen és Miskolc megelőzi az EU legjobban teljesítő tagállamát, Litvániát, az alacsony költségeknek és a 14 hónapig vagy annál rövidebb ideig tartó tárgyalásoknak köszönhetően.



A tanulmányt bemutató rendezvényen dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte elsőként a megjelenteket, és köszönetet mondott azért, hogy városunkat választották a rendezvény helyszínéül.
Mint fogalmazott: a vizsgálat korrekt, alapos és hasznos volt, hiszen megállapította, hogy Fehérvár hol tart országhatáron belüli, illetve nemzetközi összehasonlításban más városokhoz képest, és hol szükséges javítania az üzleti-gazdasági környezetet. Örömét fejezte ki, hogy Székesfehérvár a legjobban teljesített a felmérésben, ugyanakkor ez „nem altathat el bennünket”, hiszen lehetséges és szükséges is az előrelépés abban a városban, amely évtizedek óta a gazdaságából él, arra támaszkodik.

Fontos a Világbank jelentése, mert olyan szempontokat vizsgál, melyek terén Magyarországnak bőven van teendője nemzetközi összehasonlításban. – hangsúlyozta Turóczy László, az NGM gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára.
Szavai szerint a vizsgálat ráirányítja a figyelmet arra, hogy Magyarország ugyan kis ország, ám az üzleti szabályozásban, a jogszabályok gyakorlati alkalmazása terén jelentős eltérések vannak az egyes városok között. Javulni azonban nemcsak jogszabály-alkotással, hanem az állami intézményrendszer hatékonyságának növelésével is előre lehet lépni. Ha vannak legjobban és legrosszabban teljesítő városok, akkor kialakulnak a legjobb hazai gyakorlatok, melyeket egymástól át lehet venni.

Cecile Fruman, a Világbank igazgatója a globális gazdasági előrehaladásról, a gazdasági fellendülésről, annak törékenységéről beszélt. Idén világszerte 2,7 százalékos, jövőre 2,9 százalékos növekedést jeleznek, míg Magyarországon idén 3,9, míg jövőre 3,6 százalékos növekedést prognosztizálnak. A törékenységet a fejlesztések megvalósulásának bizonytalansága, a politikai környezet is befolyásolja, ám a legnagyobb aggályt a romló demográfiai helyzet és a lassuló termelékenység okozza, amely igaz Közép-Európára, így Magyarországra is. Beszélt a kis- és közepes vállalkozások értékéről, továbbá arról, hogy a világbanki kutatások feltárják a legjobb gyakorlatokat. Például Lengyelországban jelentős lépéseket tettek az üzleti környezet javítására, itt az üzleti vállalkozás megalapításának ideje 36 napról 7-8 napra csökkent.
 
A felmérés eredményeit részletesen ismertette Mierta Capaul, a Subnational Doing Business programmenedzsere és Thomas Bender, az Európai Bizottság csoportvezetője.  A rendezvényt Vittoria Alliata, az Európai Bizottság igazgatója zárta, rávilágítva többek között arra, hogy Magyarország városai jól teljesítettek, de van még lehetőség a javulásra.
 
A kapcsolódó fotók és részletes sajtóanyagok letölthetőek a Galériából.


 


 

Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Simon Erika és Bácskai Gergely


 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
 
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.