Az Osszárium megnyitásával és tudományos konferenciával folytatódtak a Királyi Napok

2017.08.12. 12:35
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 12. (szombat) 
A sírkamra augusztus 20-ig ingyenesen látogatható.  
 
 
 
 
 
A Nemzeti Emlékhelyen az Osszárium ünnepélyes megnyitásával, majd a Városházán rendezett „III. Béla király és kora” című tudományos konferenciával folytatódtak szombaton a Székesfehérvári Királyi Napok programjai. Ez utóbbi eseményen Polgármesteri Elismerő Emlékérmet vett át Fröschl Ferenc székesfehérvári nyugdíjas, aki több ezer, saját gyűjtésű fotóval és képeslappal gazdagította a Városi Levéltár és Kutatóintézet gyűjteményét.

A nemzet történelmi fővárosához méltó eseményekkel folytatódtak a 2017. évi Székesfehérvári Királyi Napok augusztus 12-én, szombaton.

A hagyományokhoz hűen ismét megnyitották a Nemzeti Emlékhelyen az Osszáriumot, ahol az egykori Nagyboldogasszony-bazilikából előkerült, hányatott sorsú csontleleteket, többek között királyaink és királynéink földi maradványait őrzik. A klimatizált sírkamra lehetővé teszi, hogy a maradványok fennmaradjanak, és hozzáférhetőek legyenek a kutatások számára.

„Amikor a Királyi Napok keretében megidézzük városunk, Székesfehérvár múltját, elfogultság nélkül emlékezünk történelmi szerepére. A királyi alapítás, a királyi koronázási és temetkezőhely kiváltságos rangját viselő város tisztelettel őrzi és évről évre ünnepli azoknak az uralkodóknak az emlékét, akik az évszázadok során európai tényezővé emelték Magyarországot.”  – hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese.
Arról is szólt, hogy az Osszárium szent hely, ahova véres és dicsőséges századok királyainak csontjait, porló testük maradványait gyűjtötték össze a muzeológusok. Ahogy a csontok az emberi test tartóoszlopai, úgy uralkodóink – így Szent István és III. Béla király is – nemzeti múltunk, magyarságunk és európaiságunk történelmi tartóoszlopai. Az ő hitük, kiállásuk, elkötelezettségük őrizte meg nemzetünket évszázadokon át, és tette naggyá az ősi koronázóvárost, Székesfehérvárt is.

A beszédet követően a megjelentek virágot helyeztek el az Osszáriumnál, az ünnepségen Zsikó Zsuzsanna népdalénekes működött közre és Rácz Piroska antropológus tartott szakvezetést. A sírkamra az augusztus 20-ig tartó Székesfehérvári Királyi Napok ideje alatt ingyenesen látogatható, hétvégi napokon, augusztus 12-13-án, valamint 19-én és 20-án 15.00 órai kezdettel pedig szakvezetések is lesznek.


Az elmúlt évek hagyományait követve, negyedik alkalommal tudományos konferencia is gazdagította a Királyi Napok rendezvényeit. A 2014-es „Fehérvár az Árpád-korban”, a 2015-ös „Király és városa”, a 2016-os „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című történelmi emléküléseket idén a „III. Béla és kora” című konferencia követte a Városháza Dísztermében. A konferenciát Székesfehérvár Önkormányzata, a Szent István Király Múzeum, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet szervezte.

Az eseményen Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Úgy fogalmazott: a konferencia megrendezésének évről évre az a célja, hogy a szórakoztató programok mellett megszólítsák azokat, akik kíváncsiak egy-egy történelmi korra és szeretnének arról többet tudni. Dr. Cser-Palkovics András köszönetét fejezte ki az előadóknak és azoknak a székesfehérvári nyugdíjasoknak, akik minden esztendőben többfordulós történelmi vetélkedőt szerveznek klubjaik részvételével. 

A konferencián Polgármesteri Elismerő Emlékérmet vett át Fröschl Ferenc lokálpatrióta nyugdíjas, aki a Városi Levéltár és Kutatóintézetnek adományozta 16 ezer fotóból és képeslapból álló gyűjteményét. A felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékeket a Levéltár gondozásában működő Székesfehérvár Topotéka virtuális gyűjtemény rendelkezésére bocsátják rendszerezésre, megőrzésre és bemutatásra.

Az előadásokat Zsoldos Attila, az MTA BTK akadémikusa nyitotta. Kérdésünkre úgy fogalmazott: III. Béla uralkodása a Szent István-i modell utolsó évtizedeit jelentette, ily módon akár virágkornak is tekinthető. A király halála után olyan jelentős mértékű változások indultak meg a magyar királyságban az élet minden területén, amelyek alapvetően átformálták a korábban meglehetősen archaikus jegyeket mutató országot, annak társadalmát. Béla királyról viszonylag keveset tudunk, nagysága azonban éppen abban rejlik, hogy a későbbiekben egyfajta aranykorként tekintettek vissza uralkodásának időszakára. 
A konferencián Weisz Boglárka, PhD, az MTA BTK tudományos főmunkatársa „III. Béla udvarának jövedelmei”, míg Skorka Renáta, PhD „III. Béla konfliktusa Géza herceggel” címmel, majd Takács Miklós, DSc  (MTA) „A székesfehérvári bazilika XII. század végi átépítése”, végül Szabados György történész „Szent borzalom fogta el keblünket – egy székesfehérvári királysír azonosításáról” címmel tartott tudományos előadást.

Az eseményen Weisz Boglárka egy, a tudományos kutatások alapján összeállított, pergamenre nyomtatott bíró- és esküdtlistát ajándékozott Székesfehérvár városa számára.


Az Osszáriumnál készült fotók INNEN tölthetőek le.

A konferencián készült fotók INNEN tölthetőek le.

 

–   Vége –



Szöveg:
Havasi Tímea

Fotók: Bácskai Gergely, Kiss László

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.