Színes, táncos forgataggal kezdődött a 22. Nemzetközi Néptáncfesztivál

2017.08.13. 22:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 13. (vasárnap)
A nyitógálán hét vendég nemzet és a házigazdák is felléptek. Galéria 
 
 
 
 
 
Fergeteges, színes flashmobbal indult a 22. Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Belvárosban hét nemzet táncosai és a házigazda székesfehérváriak adtak ízelítőt programjukból, végigvonulva az Alba Plazától a Városház téren át a Fő utcán a Zichy színpadig. A közönségnek este hagyományosan színpadi gálával is bemutatkoztak a csoportok, majd a Táncházban folytatódott a fesztivál programja. A színpadon Majoros Andor fesztiváligazgató mondott köszöntőt.


A 22. Nemzetközi Néptáncfesztivál lenyűgöző felvonulással kezdődött: pompás, egzotikus jelmezek, népviseletek, lampionok, színkavalkád, kasztanyetták, dobszó és vidám forgatag töltötte meg a Belvárost. Már az Alba Plaza előtti téren sokan voltak kíváncsiak a flashmobra, majd a közönség a Városház téren keresztül kísérte végig a résztvevőket a Fő utcán. Hét nemzet táncosai és a házigazda Alba Regiások adtak rövid ízelítőt programjukból, majd a Zichy színpadon mutatkoztak be a nyitó gálán. Mallorca, Grúzia, Kína, Bosznia-Hercegovina, Finnország, Szibéria, Törökország, Szibéria/Oroszország és természetesen az Alba Regia Táncegyüttes lépett föl vasárnap.

A gálát a házigazdák nyitották fergeteges műsorukkal: a 68 éves, Fejér Megyei Príma-díjas együttesben közel négyszázan táncolnak az óvodásoktól a seniorokig, a magyar nyelvterület táncfolklórjának színpadra állítása mellett táncszínházi produkciókkal is foglalkoznak, mint a Mozdulatlan legendák. A nyitógálán az év legszebb hónapjához, a májushoz kötődő koreográfiájukat láthatta a közönség az „Ígéret hava” címmel: Gőbölös Gábor és Majoros Róbert legújabb közös alkotásában a bodrogközi fiatalok egykori május 1-jei, várakozásokkal teli mulatságát idézik meg az albás táncosok, kísérőjük a Galiba zenekar volt. A magyar nyitóműsor után a csoportok zászlóikkal felvonultak a színpadra, és együtt ünnepelték a rendezvénysorozat kezdetét.

Majoros Andor
fesztiváligazgató köszöntötte a résztvevőket, a nézőket, és örömét fejezte ki, hogy újra Székesfehérvárra érkezett a világ, amire mindig többen és többen kíváncsiak. A programsorozatot idén először egy hatszáz fős lelátó is szolgálja a nagyszínpad előtt, így még többen élvezhetik a fellépéseket. Büszkeségét fejezte ki, hogy az Alba Regia Táncegyüttes újra vendégül láthatja a külföldi csoportokat, majd jó szórakozást kívánt az estéhez és a fesztivál belvárosi, illetve táncházi programjaihoz.

Mallorca együttese jellegzetes öltözetben, autentikus spanyol tánccal és zenével képviselte a mediterrán térséget. Iskolájuk kétszáz tanulóval működik, és szinte egész Európában bemutatkoztak már, számtalan elismerést szerezve. Néptáncuk jellegzetessége, hogy a táncot a nő vezeti, és a férfi kíséri őt. Az esten bemutatott öt látványos táncból az utolsó egy tipikus improvizáció volt, amelyben a párok egymástól lopják el a partnereiket, ezért nevezik lopós táncnak.

A grúz folklór igazi gyöngyszeme az akadémiai csoport, amely 2004 óta működik, számos turnén, fellépésen hódították meg a közönséget.  Elsőként az Abhasori nevű hegyi tánccal léptek föl, együtt férfiak és nők, majd a Kazbeguri nevű tánc repítette el a közönséget az ország északi hegyvidékébe: a hideg hangulatot a mozgások ereje és szigorúsága fejezte ki, amit csak férfiak táncoltak.

A kínai táncegyesület Henan tartományból érkezett, klasszikus tánccal, néptánccal és kortárs táncokkal is foglalkoznak. 2016-ban, éppen egy éve alakultak, és nagy sikerrel vesznek részt különböző fellépéseken. A fesztiválon az „Az az év, az a hónap” című előadásukkal álltak színpadra.

A Bosznia-Hercegovinából érkező, immár 22 éves tánccsoport szerb nemzeti koreográfiákat mutat be; a hagyományőrző együttes zenével, tánccal, énekkel foglalkozik, mintegy kétszáz tagot számlálnak. A gálán a Grmec hegyei közt élő szerb emberek játékával mutatkoztak be.

A Siepakat finn néptánc és népzene csoport Rovaniemiből érkezett, idén ünneplik 40 éves fennállásukat. Kétszáz tagjuk között három éves kortól az idősebbekig minden korosztály megtalálható, céljuk a népi hagyományok átadása a fiatal generációnak. A színpadon egy eredetileg svéd táncot, a gyors Tollé polszkát adták elő, majd karéliai formációk következtek Kahitszu címmel.

Isztambul egyik kerületéből érkezett a török csoport, amely az anatóliai kultúrát képviseli a tradíciók megőrzésében. A tánc nemzetükben a mindennapok része. Műsorukban jellegzetes duda- és dobkísérettel az Anatóliára jellemző szabadtéri női-férfi táncot, a gyorsuló és váltakozó ritmusú Halayt mutatták be, amelyben előkerültek a kendők. 

A „Szibériai Minták” együttest 17 éve alapították, repertoárjukban orosz, ukrán, kozák, tatár és cigány táncok is megtalálhatók – ők voltak a vasárnap este utolsó fellépői. A fiatal táncosok kitűnnek a művészi kifejező-képességükkel, minden táncuk egyedi népi koreográfián alapul. A bemutatott „szibériai ünnep” a táncra invitálással vette kezdetét: szokás szerint a fiatal fiúk és férfiak a lányok érdeklődését versengéssel próbálják felkelteni, amit a lányok örömmel fogadnak, majd mindenki párra talál.

A fesztivál első napja a Táncházban folytatódott, a Folkjam a résztvevő külföldi együttesekkel invitálta a szórakozni vágyókat.

Hétfőn a programok délelőtt kezdődnek 11 órától, a Királyi játéktérhez a Mátyás király-emlékműnél Grúzia és Mallorca táncosai várják a gyerekeket, családokat. Délután Királyi gyermekjátszó lesz a Táncházban, ahol a legkisebbek Szibéria, Finnország és Bosznia-Hercegovina hagyományaival ismerkedhetnek. A belvárosi térzenét Mallorca és Szibéria együttese adja, majd este újra színpadi gálára és nemzetközi folkestre várják a táncok szerelmeseit. 


A felvonuláson és a gálán készült képek letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Bácskai Gergely, Simon Erika
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.