Az ország legnagyobb borrendi találkozóját rendezték a nemzet ünnepén Székesfehérváron

2017.08.20. 20:27
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. augusztus 20. (vasárnap) 
Felvonulás, boráldás, borlovag-avatás a Belvárosban.    Galéria  
 
 
 
 
 
Magyarország és a Kárpát-medence legnagyobb borrendi összejövetelét tartották ma Székesfehérváron, a Királyi Napok zárónapján. Az ország történelmi és hagyományos borvidékeiről érkezett küldöttségek a zártkörű szakmai programok mellett hagyományosan felvonultak a Belvárosban, ahol volt boráldás és borlovag-avatás is.

Csaknem negyven borlovagrendi delegáció, köztük számos ismert és neves borász érkezett az országos borrendi találkozóval és konferenciával egybekötött szakmai napra, melyet az idén 15 éves Noé-Hegyi Szent István Borlovagrend rendezett meg vasárnap Székesfehérváron.

A Királyi Napok hagyományos és nyilvános rendezvényeként vasárnap délután a borlovagrendek felvonultak a Belvárosban, a Virágórától a Zichy színpadig. Látványos bemutatásukat követően a résztvevők megismerték a Noé-Hegy legendáját, majd köszöntőkkel folytatódott a program.

Dr. Szabó Balázs, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy a bor nem egyszerűen egy alkoholos ital, hanem szakrális jelentése van, az eucharisztiában Krisztus vérévé lényegül át. Szent István, az új kenyér és a bor tisztelete összefügg egymással, de államalapítónknak köszönhetjük a Kárpát-medence szőlő- és bortermesztésének újbóli felvirágoztatását is. Nekünk, késői utódoknak jutott a feladat, hogy ezt az örökséget megőrizzük és tovább fejlesszük. Éppen ezért a kormányzati stratégiában központi szerepet tölt be a turizmus, a gasztronómia és a minőségi borfogyasztás élénkítése. Ennek egyik fontos eleme a Nemzeti Borkiválóság Program, melyhez évről évre egyre többen csatlakoznak.

Prof. Dr.habil Bisztray György
, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének alelnöke ugyancsak üdvözölte a megjelenteket, a 15 éves jubileum kapcsán külön köszöntötte a Noé-Hegyi Szent István Borlovagrendet, és kifejezte köszönetét a tagok áldozatos munkájáért. A közönség soraiban ülőknek azt kívánta: ha alkalmuk nyílik rá, tapasztalják meg a borrendi mozgalomban rejlő kulturális, hagyományőrző értékeket, és a borrendi tagokhoz hasonló lendülettel építsék tovább az országot!

Róth Péter
alpolgármester ünnepi beszédében szintén köszöntötte a születésnapját ünneplő Noé-Hegyi Szent István Borlovagrendet, és a Kárpát-medence sok tájáról érkezett vendég borrendeket. Mint elmondta, a születésnap alkalmat ad a közelmúltra történő visszatekintésre, Szent István ünnepe pedig a nemzet történelmét hozza közel hozzánk. Úgy fogalmazott: "De nem szabad megelégedni a múlt felemlegetésével, még ha az dicsőséggel teli is, a jelennel is foglalkoznunk kell és a jövő iránt is felelősséggel tartozunk! Erre tanít minket a szőlőművelés és bortermelés példája."

A Zichy-színpadi eseményen Tornyai Gábor, a Székesfehérvár-Öreghegyi Plébánia plébánosa celebrálta a boráldást, majd borlovaggá avatták őt és Kocsis Balázs szobrász-képzőművészt, restaurátort. 

A szakmai nap keretében jubileumi közgyűlést és zártkörű konferenciát is rendeztek ma a Lakeside Hotelben. A szakmai előadásokon túl volt Jubileumi Zengő Zászlósbor-bemutató, országos borpremier és évjárat-kóstoló. Egy igazi különlegességet is bemutattak: az egyesület gondozásában megjelent az 1882-ben kiadott, „Szőlőhegyi rendszabályok” című, székesfehérvári kiadvány hasonmása az eredetivel megegyező szövegezéssel, ennek példányait is megismerték a szakma képviselői. 


A kapcsolódó fotó letölthetőek a Galériából.



 

Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Bácskai Gergely


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.