Védelmi gyakorlatot tartottak Székesfehérváron

2017.09.04. 12:56
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 4. (hétfő)
Megszólaltak a szirénák és tűzriadó volt az oktatási intézményekben. Galéria 
 
 
 
 
 
A FLAGA Gáz Kft. telephelyén belső védelmi gyakorlatot tartottak ma délelőtt, amellyel egy konténer földre zuhanásával több palack felhasadását és robbanását imitálták. Ezzel párhuzamosan a Városházán is megkezdődött a külső védelmi terv részleges gyakorlása, a Helyi Védelmi Bizottság tagjainak részvételével. A délelőtt folyamán a fehérvári oktatási intézményekben tűzriadó gyakorlatot tartottak.


A FLAGA Gáz Kft. töltőüzeme felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozik, ezért Székesfehérvár rendelkezik külső védelmi tervvel, amelyet a szakemberek évente részlegesen, háromévente pedig teljes körűen gyakorolnak. Hétfőn délelőtt részleges gyakorlatot hajtottak végre, melynek elméleti része a Városháza 2-es épületében zajlott, a Helyi Védelmi Bizottság tagjai tartottak tanácskozást. Ezen részt vett Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, mint a HVB elnöke, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester.

A szimulált veszélyhelyzet szerint a FLAGÁ-nál a konténerek rakodása közben a targonca hidraulikus tömlője felhasad, és egy konténer három méter magasból a földre zuhan. Ennek következményeképpen több palack felhasad, a kialakult gőz/jettűzben 10 palack egymás után felrobban, majd a további felhasadó palackokból ömlik a gáz és be is gyullad. A targonca vezetője az incidens után a vészhelyzetet jelzi a kontrollszobában, ahol beindítják a vészhelyzeti procedúrát.  Az üzemi védekezés a vártnál tovább tart – jelentős mennyiségű gáz kerül a szabadba. A robbanásveszély és az esetleges robbanások miatt 855 méter sugarú körben veszélyességi övezet alakul ki, ami a közelben lévő lakótelepet és az ipari parkot is érinti. Így megszólalt a városban lévő 36 lakossági tájékoztató sziréna, és megkezdődött a külső védelmi terv gyakorlata.   

Az elméleti előkészítést Udvardi János tű. alezredes, a Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség polgári-védelmi felügyelője vezette. A résztvevő szervezetek képviselői elmondták, hogy a saját szakterületükön milyen intézkedéseket kellene meghozniuk a lakosság védelmében. Tájékoztatást adtak többek között a tűzoltók, a rendőrség, a mentők, a polgárőrség, az autópálya-kezelő, a közútkezelő, a MÁV, a KNYKK, a kórház, az önkormányzat érintett szakterületei és a közterület-felügyelet képviselői. Nagy Lajos tű. alezredes értékelésében a tervezés, a kidolgozás, a megjelentetés és az eseménynapló szempontjai alapján a külső védelmi terv gyakorlása megfelelt az elvárásoknak.

Az oktatási intézményekben, így az István Király Általános Iskolában 10.40 órakor megszólalt a tűzriadót jelző csengő/kolomp, és a 350 iskolás és tanítóik, tanáraik elhagyták az épületet. A kivonulás útvonala, mondta el Krählingné Kovács Tünde igazgató, minden tanterem ajtaján ki van függesztve, és az éppen ott tanító pedagógussal hagyják el a gyerekek helyiséget, majd az iskolát. Szeptember 1-jén a tanulók elsajátították a szükséges munka- és baleset-, valamint a tűz- és katasztrófavédelmi szabályokat. A mért épület-elhagyási idő hétfőn délelőtt két percen belül volt, a gyerekek fegyelmezetten hajtották végre a gyakorlatot.

A városban élők a lakossági tájékoztató szirénán keresztül értesülhettek a külső védelmi terv gyakorlásáról. Az elméleti gyakorlat után hangzott fel a városban a „Katasztrófariadó” jelzés, a próbáról szóló tájékoztató szöveggel. A külső védelmi terv részleges gyakorlásának végét szintén a sziréna hangja jelezte városszerte a „Veszély elmúlt” jelzéssel, és tájékoztató szöveggel a próba befejezéséről.


A gyakorlaton készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika




 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
 
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.