Megszületett a rég várt eredmény: tényleg nemzeti az emlékhely!

2011.11.08. 18:19
KÖZLEMÉNY - 2011. november 8. (kedd)
Elfogadta a Parlament a tizenegy kiemelten védendő és támogatandó emlékhelyről szóló törvényt.
 
 
 
Évtizedes küzdelem zárult eredményesen, amikor a Parlament november 7-én megszavazta a kulturális örökség védelméről szóló törvény átfogó módosítását. A hétfői döntéssel határoztak a nemzeti emlékhely státusz bevezetéséről is. Fejér megye – az országban egyedüliként – két helyszínnel került fel a nemzeti emlékhelyek listájára, hiszen a székesfehérvári egykori koronázótemplom területe mellett a pákozdi csata helyszíne, a magyar honvédség történelmi panteonja is szerepel a parlamenti döntésben.
 
Székesfehérvár számára történelmi jelentőségű döntés született – vallja dr. Cser-Palkovics András. „A Parlament hétfői döntése azt üzeni a fehérváriaknak, hogy elismerik a város történelmi rangját. Végre nemcsak Székesfehérvár Önkormányzata és az itt élők, hanem a nemzet egésze is felelősséget vállal a magyar királyok egykori koronázási és temetkezési helyének további sorsáért” – kommentálta a döntést Székesfehérvár polgármestere, aki országgyűlési képviselőként is régóta sürgette a törvényalkotást. Az elfogadott jogszabály értelmében különös védettségre és külön támogatásra lesznek jogosultak a nemzeti emlékhelyek, ezért dr. Cser- Palkovics András abban bízik, hogy nemzeti összefogással tényleg egy hazánk múltjához és a ma itt élő utódokhoz méltó emlékhely valósulhat meg Székesfehérváron.
 
L. Simon László javaslatára a pákozdi csata egykori helyszíne is felkerült a nemzeti emlékhelyek listájára. A képviselő elmondta, hogy a költségvetésbe betervezett 50 millió forint támogatásból minden bizonnyal külön forrást is kaphat a Pákozdi Katonai Emlékpark a Honvédelmi Minisztérium költségvetésébe betervezett 5 millió forint mellé. A nemzeti emlékhellyé válás indoklásában különös hangsúly kapott, hogy az emlékpark nem pusztán az 1848-49-es szabadságharc első dicső csatájának helyszíne, hanem a magyar honvédség 160 éves történelmének áttekintő bemutatóhelye, valamint a nemzet katonáinak zarándokhelye.
 
Dr. Cser-Palkovics András – aki egyben a Honvédség és Társadalom Baráti Kör helyi szervezetének elnöke is – Pákozd nemzeti emlékhellyé válását jelentős eredménynek tartja, elsősorban Székesfehérvár katonai hagyományai, valamint a katonai emlékpark kialakítása és a fiatalok honvédelmi nevelése miatt.
 
Vargha Tamás a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról így nyilatkozott: „Mint országgyűlési képviselőt, és mint a Fejér Megyei Közgyűlés elnökét is örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy megyénkben az új törvény szerint immár két nemzeti emlékhely is található: a székesfehérvári királyi koronázó templom feltárásával kialakított Romkert és a Pákozdi Katonai Emlékpark. Az öröm mellett azonban ez a döntés felelősséggel is jár. A város, a megye és a nemzet közös feladata, egyben felelőssége is lesz majd, hogy nemzeti történelmünk és örökségünk fontos helyszíneit az utókor számára méltó módon ápolja és megőrizze.”
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.