Újabb kiállítások a negyedszázados ünnep jegyében

2017.09.08. 20:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 8. (péntek) 
Megnyitotta kollektív tárlatait a Székesfehérvári Művészek Társasága.  Galéria-Külvilág és Galéria-Önarcképek   
 
 
 
 
 
 A szerdai és csütörtöki kiállítás-megnyitókat követően pénteken csoportos tárlatokkal folytatódott az a programsorozat, mellyel 25 éves fennállását ünnepli a Székesfehérvári Művészek Társasága. Pénteken a Külvilág című a szabadtéri elektrografikai kiállítás, majd az Átiratok és az Önarcképek című tárlatok megnyitóit kísérték figyelemmel az érdeklődők a művészeti kisfesztivál keretében.
 
A Székesfehérvári Művészek Társasága a városban és környékén élő, munkájukkal a városhoz kötődő alkotókat fogja össze immár 25 éve. A művészi, kulturális életet alakító, a tradíciókat ápoló szervezet 1992. január 28-án alakult meg, az alapító tagokat ma nyolcan képviselik a társaságban, melynek több, mint negyven rendes és két tiszteletbeli tagja van.
 
A jubileumot művészeti kisfesztivállal ünneplik az alkotók. Ecsedi Mária képzőművész és Revák István festőművész egyéni, majd a Dobozművek és egyéb rendhagyóságok című kollektív tárlat után pénteken délután újabb három kortárs kiállítás megnyitóját kísérte figyelemmel a közönség.
 
Mától egy hónapig látható a Városház téren a Külvilág című szabadtéri elektrografikai kiállítás, amely 15 alkotó 21 művét mutatja be. A különféle számítógépes grafikai programokkal és nyomtatási technikákkal készült elektrofestmények az alkotók reflektálásait ábrázolják a minket körülvevő társadalmi, fizikai és természeti környezetre.
„Véletlenül nem tud egy közösség 25 évet megélni. A jeles évforduló azt jelzi, hogy annak idején jó döntés született a társaság megalakulásáról, hiszen akkor is volt és ma is van igény a közösségre, amely segíti, támogatja a tagjait.” – hangsúlyozta a kiállítást megnyitó beszédében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki az elmúlt években segítette a szervezet működését, majd szimbolikusnak nevezte, hogy a jubileumi évet megnyitó kiállításnak a város főtere ad otthont. Az eseményen jelen volt Balsay István, a város korábbi polgármestere, valamint közreműködött Zsiros László Róbert tudománykommunikációs felderítő, tudományos blogger és Mits Márton.
 
A megnyitót követően a résztvevők megkoszorúzták Áron Nagy Lajos és M. Tóth István emléktábláját, majd az Átiratok című kiállítással folytatódott a művészeti program az Új Magyar Képtárban.
 
A estét a Pelikán Galériában zárták Székesfehérvár művészei az Önarcképek című tárlattal, amely szintén egy hónapig látogatható. A megnyitó keretében dr. Cser-Palkovics András polgármester átadta a művészek számára alapított díjakat négy kategóriában. „A kiérlelt stílusért” Korompai Péter, „A kiérlelt koloritért” Büki Zsuzsanna, míg „A kísérletező stílusért” Burián Norbert részesült elismerésben. „A szárnyaló gondolatért” kategóriában megosztva kapta a díjat Falvay Miklós és Miklós János.
 
A jubileumi programok folytatódnak a következő hetekben. A Társaság által felajánlott művekből szeptember 16-án, szombaton 16 órakor jótékonysági árverést tartanak a Fehérvári Heti Betevő javára a Galériában. Szeptember 22-én Budapesten, a Bartók 1 Galériában mutatkoznak be a székesfehérvári alkotók, majd október 20-án Miklós János keramikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
 


A Külvilág kiállítás megnyitóján készült fotók letölthetőek a Galériából.

Az Önarcképek kiállítás megnyitóján készült fotók letölthetőek a Galériából.

 

 

Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr


 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2017 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
 
  • Nincs esemény!

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.