Témahetek és korszerű alaptanterv

2017.09.20. 13:40
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 20. (szerda)
Az oktatás fejlesztéséről tanácskoztak a Városházán. Galéria  
 
 
 
 
 
Székesfehérváron tartott szakmai konferenciát szerdán a Nemzeti Pedagógus Kar. A tanácskozás témái között szerepeltek többek között a tananyagba illesztett témahetek tapasztalatai, valamint az új alaptanterv fejlesztése és feltételei. Elsőként Dr. Maruzsa Zoltán, köznevelési helyettes államtitkár, majd Prof. Dr. Csépe Valéria kormánymegbízott tartott előadást. A szimpóziumot dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte.


A Nemzeti Pedagógus Kar szerdai konferenciáján Dr. Vizi László Tamásné, mint az NPK országos elnökségi tagja elmondta, hogy a tanácskozást a tavasszal megvalósult jól sikerült szakmai fórum inspirációjára szervezték meg olyan előadókkal, akik az oktatás ügyének folyamataiban dolgoznak előkészítőkként, illetve döntéshozói szerepkörben.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszöntötte a szimpóziumot: a város nevében megköszönte az előadóknak, hogy elfogadták a meghívást, a szervezőknek pedig hogy Székesfehérváron tartanak szakmai konferenciát. „A helyszínválasztás mindig jelzi a téma fontosságát a város életében. A Városháza Díszterme a város házának a legfontosabb terme: ami itt történik, az jelzi, hogy az adott kérdéskör a város jelene és jövője életében kiemelt tanácskozási témakör. Mi lehetne fontosabb, mint a köznevelés, az oktatás, a nevelés kérdései, a fiatalokról szóló kérdések?” – fogalmazott a polgármester és hozzátette, hogy egy térség, egy régió központjának esetében nemcsak az adott település fiataljairól, hanem más településekről ideérkező diákokról is szó van. Kifejezte, hogy a rendszert érintő átalakulások ellenére a települések nem vonulhatnak ki az oktatás, a köznevelés támogatásából. A tankerületi átalakulás tapasztalataival, a fejlesztési forrásokkal kapcsolatban elmondta, hogy mindenki érdekelt a fenntartói rendszer működésében és fejlődésében – kérte a résztvevőket, hogy javaslataikat, illetve a jó gyakorlatokról szóló tapasztalataikat fogalmazzák meg és osszák meg a város irányába; így az összefogással könnyebbé válhat az előrelépés.

Dr. Maruzsa Zoltán
, köznevelésért felelős helyettes államtitkár első előadóként a tananyagba illesztett témahetek tapasztalatairól beszélt. A témaheteket – eddig három programmal – a figyelemfelkeltés, érzékenyítés céljából indították el a játékos, élményszerű ismeretátadás jegyében. A Pénzügyi és vállalkozói Témahét programjai a családi költségvetés, tudatos pénzügyi célok, majd a bankokkal kapcsolatos ismeretek voltak, 2015 óta dinamikusan bővülő résztvevői számmal és a pedagógiai kultúra megújulásának pozitív tapasztalatával. A Digitális Témahéten 2017-ben már több mint ezer iskola vett részt több mint 100 ezer diákkal, és további bővülésre lehet számítani, hiszen az EFOP-programok fókuszában is a köznevelés digitális megújítása áll. A Fenntarthatósági Témahét sikerét jelzi, hogy a résztvevő tanárok 99%-a idén is jelentkezett a programra. További újításokat terveznek például projektalapú foglalkozástervek kidolgozására és a webináriumi képzések megerősítésére. A helyettes államtitkár összegzésként elmondta, hogy a témahetek mint pilot programok beváltak, a szakterület nem tervez új fix témahetet, de megkezdik további hetek és napok kidolgozását.

Prof. Dr. Csépe Valéria
kormánymegbízott, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatója az új alaptanterv fejlesztéséről és feltételeiről adott elő. A korszerű alaptanterv, mint mondta, olyan protokollként működik, ami az orvosi ellátáshoz hasonlít a visszacsatolások tekintetében.  A fejlesztési területeket az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatóközpont munkatársai analizálják és értékelik a kulcs- és a transzverzális kompetenciák figyelembe vételével. A változást igénylő oktatási területek között tartalmi, innovációs, intrúziós és financiális szempontok is vannak. A kormánymegbízott fontos tényként indult ki abból, hogy a digitális korszakban még mindig a frontális oktatás uralja az iskolai működést Magyarországon, miközben az iskolákba be kellene vonulnia mindannak, amire a gyerekeknek az iskolából való kikerüléskor szükségük van. Erőteljes igény mutatkozik a digitális eszközökkel való munkára – nem véletlenül létezik a digitális oktatási stratégia –, széles értelemben a digitális állampolgárság kialakítására. Ezt a pedagógusok képzettsége, felelőssége és kompetenciája nélkül nem lehet megvalósítani. A központ feladatai közül a fejlesztésben az idei évet az elemzés – érintve az előzmények és aktuális állapot, a nemzetközi jó példák, a beavatkozási lehetőségek, befogadási potenciál területeit –, a szakmai és szakpolitikai véleményezésre bocsátható koncepció kialakítása, workshopok, szakértői egyeztetések, majd az alapdokumentum szerkezetére, felépítésére és tartalmára vonatkozó javaslat kidolgozása teszi ki.

A délutáni előadások témái között szerepelt az NPK szerepe és lehetőségei, a szakképzés aktualitásai, a közösségfejlesztés szerepe a nemzeti kultúra építésében, valamint a tanítási-tanulási folyamat résztvevői motiváltsága és az iskolai eredményesség összefüggései a tanártovábbképzésben. Az előadók között Horváth Péter, az NPK elnöke, Katona Miklós, a Képzésfejlesztési és Intézményfelügyeleti Főosztály főosztályvezetője, Dr. Kállai Mária, kormánymegbízott, és Dr. Vizi László Tamásné, az NPK elnökségi tagja is megtalálható.

A tanácskozást Szabó Julianna, a NPT Fejér megyei elnöke vezette. A konferencián részt vett Török Szabolcs tankerületi igazgató, Mészáros Attila alpolgármester, az oktatási intézmények vezetői, a tankerületi és az oktatási központok munkatársai.


A konferencián készült fotók letölthetőek a Galériából!





Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr

 
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.