Szüreti mulatság és Megyei Értéknap Maroshegyen

2017.09.23. 14:17
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 23. (szombat)
A hagyományőrzés jegyében telik a szombat a városrészben. Galéria 
 
 
 
 
A Maroshegyi Böndörödő szüreti mulatsága mellett a Fejér Megyei Értéknap programjaival találkozhattak a Gárdonyi Géza Művelődési Házhoz látogatók. A hintós-szekeres felvonulás délben indult el, hogy körbejárva a városrészt vigyen vidámságot a szombaton otthon maradóknak, és hogy tovább őrizze a szüreti hagyományt. A jubiláló, tízéves rendezvényt Brájer Éva, a városrész önkormányzati képviselője és Törő Gábor országgyűlési képviselő köszöntötték, akikhez az Értéknap apropóján dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke csatlakozott ünnepi gondolataival.


Tizedik éve töltik meg a Maroshegyi Böndörödő hagyományos szüreti mulatságának programjait hintós-szekeres felvonulással, énekkel, tánccal, játékkal, főzéssel, borlopással a városrész lakói. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár idén helyet adott az I. Fejér Megyei Értéknap rendezvényének is, így a kilátogatók színes programsorozat részesei lehettek.

Brájer Éva
, a városrész önkormányzati képviselője köszöntőjében, felidézve a közösségi rendezvény elindítását elmondta, hogy a cél a maroshegyi szüreti hagyományok megőrzése volt, amiből a 21. század gyerekei is megtudhatják, hogyan készül a must. A program fennmaradása pedig a maroshegyieknek köszönhető, akik évről évre várják és megtisztelik a rendezvényt. „A Böndörödőhöz ebben az évben csatlakozott a Megyei Értéknap, ami külön öröm számomra, hiszen fontosnak tartom az értékeket, a megőrzésüket és a továbbörökítésüket.” – fejezte ki Brájer Éva, majd köszönetet mondott Iszkádi Erika igazgatónak és a Művelődési Ház minden munkatársának a színvonalas program megvalósításáért, és külön üdvözölte Adorján Viktort, aki mint egykori igazgató elindította a hagyományt.

Törő Gábor
országgyűlési képviselő móri lakosként a történelmi borvidék üdvözletét, jókívánságait is tolmácsolta. A jubiláló rendezvénysorozat tényét meghatónak nevezte, és a táncban, énekben bővelkedő színpadi programokat, a főzőversenyt a magyar kultúra, a magyar gasztronómia szempontjából méltatta.

„A rendezvény színvonala és az eltelt tíz év adta az alapját annak, hogy a Megyei Értéknapot itt rendezzük meg.” – fogalmazott dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke. A 2013-ban létrehozott Megyei Értéktárról elmondta, hogy a tevékenységük egyrészt gyűjtő, rendszerező, másrészt továbbörökítő munkából áll. Jelenleg 31 olyan értéket tartanak számon, amelyet az országos értéktárba  szeretnének felterjeszteni. Nagy eredményként értékelte, hogy a megye településeinek több mint egyharmadában sikerült elindítani az értékőri tevékenységet. Az értékőrzés megyei nívójáról elmondta, hogy a 2016-ban rendezett országos versenyt Székesfehérvár csapata megnyerte valamennyi megye és határon túli csapat előtt, a munkát pedig természetesen folytatják. Az Értéknap szakmai programjai mellett Értéktár-piknik, Hungarikumjátszóház és „Megyei értékkonyha” várja az érdeklődőket, valamint Fejér megyei amatőr művészeti csoportok is fellépnek a színpadon.

Az ünnepi köszöntők után elindult a jókedvű szekeres-hintós-csikós-zenés szüreti felvonulás Maroshegy utcáira. Közben már javában rotyogtak az étkek a bográcsokban a Kötény Díjért, a hébéres bortolvajok döntőjét pedig 16.30 órakor tartják.  A délutáni programok között a színpadon műsort ad az Ikarus Néptáncegyüttes, Bede Róbert mesterszakács főzőbemutatót tart, majd Bereczki Zoltán lép fel. Az estét a Paradicsom zenekar koncertje zárja.

Az rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika


 

 

 

 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.