Székesfehérváron tartotta éves vándorgyűlését a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete

2017.09.24. 12:14
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 24. (vasárnap) 
Galéria szombatról és vasárnapról.
 
 
 
 
 
Nagyszabású, országos találkozót tartottak Székesfehérváron az éremgyűjtők. 22 év után ismét városunkban rendezték meg a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Vándorgyűlését, ez volt a 47. alkalom. A vasárnapi, nyilvános program keretében éremkibocsátással, kamarakiállítással, Seuso-előadással és díjátadóval ünnepeltek a numizmatika szerelmesei.

A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Vándorgyűlését legutóbb 1995-ben rendezték meg Székesfehérváron. Az országos találkozó idén ismét visszatért a királyi városba, a MÉE Fejér Megyei Alba Regia Szervezete rendezésében.

Szombaton délután Brájer Éva alpolgármester a Városházán köszöntötte az ország minden részéről érkezett numizmatikusokat, akik látogatást tettek a Püspöki Palotában, majd a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban is.

A vasárnapi, immár nyilvános programoknak a Megyei Művelődési Központ Művészetek Háza adott otthont, ahol a szabad éremcsere keretében 180 asztalon kínálták a régi és modern kori pénzeket, numizmatikai kincseket, különlegességeket.

A vándorgyűlés megnyitóján Székesfehérvár nevében dr. Kovács Béla Sándor önkormányzati képviselő üdvözölte a megjelenteket. Örömét fejezte ki, hogy a numizmatikusok ismét Fehérvárra hozták legjelentősebb éves programjukat. Úgy fogalmazott, az éremgyűjtés nemes tevékenység, és nagyon örvendetes, hogy annak képviselői igen szép számmal jöttek el városunkba. Ugyancsak köszöntötte a résztvevőket Dr. Török Pál, a MÉE országos elnöke. Elmondta, a vándorgyűlés több szempontból is fontos, lehetőséget ad a találkozásra, a szakmai eszmecserére, a rendező város egy jelentős alakját ábrázoló emlékérem megjelentetésére, illetve a MÉE díjainak átadására.

A találkozón hagyományosan megnyitottak egy kamarakiállítást, amely ezúttal Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket, illetve a Fehérvári Nagyjaink éremsorozatot mutatta be. A 2013-ban indított sorozat városunk nagyjait, egykori szülötteit és azokat ábrázolja, akik országos vagy nemzetközi hírnevet szerezve a legtöbbet tettek Fehérvárért, annak kulturális fejlődéséért. A sorozatban eddig Csitáry G. Emil és Hóman Bálint, Ybl Miklós, Semmelweis Ignác, illetve Vörösmarty Mihály emlékérme szerepel.

A vándorgyűlés éremkibocsátással folytatódott. A MÉE Fejér Megyei Alba Regia Szervezete Simor János előtt tisztelgett, aki Székesfehérváron született 1813-ban, 150 évvel ezelőtt nevezték ki hercegprímássá, esztergomi érsekké, majd 1873-ban lett bíboros és 1867-ben ő koronázta magyar királlyá Ferenc Józsefet. Az emlékérem előlapján Simor János alakja, a hátoldalon a címere látható. A 47. vándorgyűlés érmét az egyesület országos központja adta ki Marosi Arnold egykori ciszterci rendi főgimnáziumi tanár, a romkerti ásatások elindítója, a Szent István Király Múzeum létrehozója és egykori igazgatója emlékére. Az érem előlapján Marosi Arnold személye, mögötte a Nemzeti Emlékhely és a Püspöki Palota látható, míg a hátoldal a Seuso-kincsnek nevet adó tálat ábrázolja.

A találkozón előadást tartott a Seuso-kincsekről Nádorfi Gabriella, a Szent István Király Múzeum régésze, majd átadták a MÉE díjait, a Széchényi és Unger Emil jutalomérmeket. A Széchényi-díjat idén Magyar István, a MÉE Fejér Megyei Alba Regia Szervezetének tagja kapta.


A szombati programon készült fotók ITT találhatóak.

A vasárnapi programon készült fotók ITT találhatóak.




Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika, Bácskai Gergely



 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.