Jogos és szükséges a Központi Címregiszter létrehozása

2017.09.26. 11:08
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 26. (kedd) 
A települési szokások figyelembe vétele is fontos.       Galéria  
 
 
 
 
 
A Központi Címregiszterrel kapcsolatos, országos szakmai konferenciát rendeztek ma Székesfehérváron, a Városházán. A tanácskozásra a megyei jogú városok földhivatalaiból érkeztek szakemberek, hogy megvitassák az ország valamennyi címét tartalmazó rendszer megvalósításával és gyakorlati működésével kapcsolatos feladatokat. A konferencián dr. Cser-Palkovics András polgármester kifejezetten jogos igénynek tekintette a KCR létrehozását, ugyanakkor a települések több évtizedes szokásainak tiszteletben tartását kérte a döntéshozóktól.

A Központi Címregiszter egy egységes, hiteles, az ország valamennyi címét tartalmazó adatbázis, amely eddig nem létezett a magyarországi közigazgatásban. A különféle rendszerek sokfélesége, a téves, logikátlan, párhuzamos vagy hiányzó ház- illetve ajtószámozás nagyon sok problémát okozott a lakossági ügyintézéseknél, az igazgatási szerveknél és a közszolgáltatóknál egyaránt. Ezért született meg a döntés arról, hogy egyetlen nyilvántartásban, a KCR-ben egyesítik a párhuzamos nyilvántartásokat, hogy a címadatok naprakészek, pontosak, megegyezőek legyenek, és minden hatóság ezt az adatbázist használja.

Kedden Székesfehérváron rendeztek országos konferenciát a KCR-rel kapcsolatos feladatokat ellátó ügyintézők, jegyzők részvételével, a tanácskozásra mintegy 110 szakember jött el a megyei jogú városokból. Fehérváron a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályán a KCR Iroda munkatársai látják el a feladatokat. A városban már 2015-ben elkezdték a címek felülvizsgálatát, jelenleg az adatok tisztázása, a KCR adatbázis felállítása folyik.

A konferencia résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Kifejezetten jogosnak és szükségesnek nevezet a KCR rendszer létrehozását, ugyanakkor arra kérte a döntéshozókat és a szakembereket, hogy a lehető leginkább vegyék figyelembe a települések szokásait. Mint mondta, konfliktust okoz és a lakók rosszallását is kiváltja, hogy több éves, évtizedes utca- és térelnevezéseket, lakóterületeket nem tudnak átvinni az új informatikai rendszeren.
„Amit több mint ötven éve lakónegyednek hívnak Fehérváron, azt a lakók továbbra is lakónegyednek szeretnék hívni. Amit Várkörútnak hívunk és egyben írunk 110 éve, azt a következő évtizedekben is így szeretnénk hívni és írni, függetlenül attól, hogy ez informatikai szempontból helyes, vagy helytelen.” – fogalmazott a polgármester, kiemelve, hogy a város szakirodája minden szakmai és hivatali segítséget megad a nyilvántartás rendbetételéhez, a Közgyűlés pedig egyhangúlag hozza meg a KCR-rel kapcsolatos döntéseket.

A programon szakmai előadást tartott Munkácsiné dr. Hankó Tímea, a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság képviseletében. Elmondta, Magyarországon rengeteg nyilvántartás van, amelyek mindegyike a saját struktúrájában, szabályozási hátterével és más-más céllal kezeli a címeket. Találtak olyan családot, akinek minden tagjánál más cím volt a lakcímkártyán, de volt olyan eset is, amikor nem egyezett az ingatlan-nyilvántartási, a személy-nyilvántartási és a postacím. A szabályozatlanság és az egységesség hiánya alapozta meg a KCR létrehozásának igényét. Emellett Magyarországnak európai uniós tagállamként kötelezettségei is vannak e téren.

Az egész napos konferencia témakörei között szerepelnek jogi és igazgatási kérdések, ingatlan-nyilvántartási kérdések és a KCR gyakorlati alkalmazása. 



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.


 

–    Vége –



Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2020 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.