Felavatták a világrekorder Miskahuszárt Pákozdon

2017.09.29. 16:11
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2017. szeptember 29. (péntek) 
A szobor 12 év kitartásának köszönhetően jött létre.       Galéria  
 
 
 
 
 
 
A Magyar Honvédelem napján, katonai tiszteletadás mellett avatták fel a világ legnagyobb méretű, 12,5 méter magas huszárszobrát a pákozdi Bogár halmon. A dunaújvárosi festő- és szobrászművész, Rohonczi István alkotása magánkezdeményezésre és magántőkéből valósult meg. A szobrot dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, az alkotás névadója és helyszínének kezdeményezője avatta fel. Ugyancsak köszöntötte a megjelenteket Vlaszák Mihály, a Metalloglobus Fémöntő Kft. igazgatója.

A pákozdi csatához kapcsolódó, hivatalos megemlékezést követően, katonai ceremóniával, díszőrséggel, katonazenekarral, ágyúlövéssel és történelmi zászlókkal avatták fel Miskahuszár szobrát Pákozdon. Az alkotás a Bogár halmon áll, amelyen a történészek szerint egykoron Jellasics, horvát bán sátra is állhatott. Létrehozása 12 év munkájának köszönhető, a kivitelezés közel 100 millió forintot emésztett fel. A szobor 80 tonnát, talapzata 120 tonnát nyom.

Alkotója a dunaújvárosi festő- és szobrászművész, Rohonczi István, aki Vlaszák Mihály, a Metalloglobus Fémöntő Kft. igazgatójának magánkezdeményezésére alkotta meg az óriást, amely egy kölcsönkapott rácalmási lovardában épült gipszből, majd végső helyén betonból. Az alkotónak és a kivitelezőknek mérnöki kihívások sorát kellett leküzdeniük ahhoz, hogy a szobor elnyerje a mostani formáját. A végén különleges festékkel vonták be, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak és időtálló maradhasson. Magassága révén bekerülhet a Guinness Rekordok könyvébe, hiszen megelőzi a kanadai Vancouver melletti Montgomery-ben található 9 méter 75 cm magas szobrot, amely Andersen híres ólomkatonájának állít maradandó emléket.

Az avatóünnepségen az ötletgazda Vlaszák Mihály köszöntőjében úgy fogalmazott, a szobor szimbóluma kitartásnak, a hazáját szerető és az életét is feláldozni kész magyar katonának, de – és ez a legfontosabb – szimbóluma a huszárságnak, annak a katonai hungarikumnak, amely szétvitte a világban a magyar katona felkészültségét, bátorságát és vitézségét. A magyar történelemben 22 híres, nevében fennmaradt huszár bandériumot ismerünk. Vlaszák Mihály szerint: „Miskahuszár nem hasonlíthat egyikre sem, hiszen nem akarunk kiemelni egyetlent a számos közül. Miskahuszár mindegyik huszárt szimbolizálja, éppen ezért egyik formajegyeit sem törekszik megjeleníteni. A szobor egy művészi „átlag”, vagy a matematika nyelvén: közös többszörös, hiszen minden huszárt képvisel, de egyet sem konkrétan és pontosan. Nem másolata egyetlen huszár bandériumnak sem, hanem a „magyar huszár” művészi megfogalmazása.”

Ugyancsak beszédet intézett a megjelentekhez dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, aki nem csupán a helyszínt kezdeményezte, de közvetve névadója is lett a huszáróriásnak, hiszen a pákozdi csata Mihály napjára esett. Úgy fogalmazott, Magyarországnak sok, Vlaszák Mihályhoz hasonló vállalkozóra van szüksége, aki fontosnak tartja a magyar történelem hagyományainak ápolását, a magyar katona elismerését. „A Miskahuszár egymagában testesíti meg azt a huszárt, aki a magyar népért és hazáért harcolt, és aki megteremtette annak méltó elismerését, hogy a huszár nevet napjainkban is világszerte ismerjék.” – mondta, majd hozzátette, a huszár bátor, hősies, bajtársias, leleményes katona volt, aki legfontosabbnak a hazáért vívott harcot tartotta. A mai magyar katonáknak ugyanezeket a jellemzőket kell viselniük.
Dr. Benkő Tibor arról is beszélt, változó világunkban egyre nehezebb megtalálnunk az utat, hogy miként tudunk gyermekeink, unokáink és az ő leszármazottaiknak biztonságos környezetet teremteni.  Gratulált a Miskahuszár alkotóinak, valamennyi közreműködőnek, és reményét fejezte ki, hogy a szobor Pákozd dicsősége lesz.

A beszédet követően Dr. Benkő Tibor és az alkotók a szobrot keresztező nemzeti színű szalag leoldásával avatták fel a Miskahuszárt, az eseményt többszörös ágyúszó köszöntötte.


A kapcsolódó  fotók letölthetőek a Galériából.




Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr

 
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.